Tudta, hogy a magyarok hány százaléka nem stresszel a munkától?

Frusztráltak, elégedetlenek, túlterheltek, a stresszkezelésben nem jeleskednek a hazai munkavállalók, ami egyenes út lehet az munkahelyi kiégés felé – derül ki a Workania online kutatásából. A burn-out szindróma több ember érint, mint gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította. A munkáltatók sokat tehetnek a dolgozói jólét, vagyis inkább jól-lét érdekében; akár egy csapatépítő is csodákra képes.

Elégedetlenség, sok túlóra, túlterheltség

A válaszolók 44 százaléka elégedetlen a munkahelyével, 19 százalék nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37 százalék nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet.

A válaszadók 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több, mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62 százaléka nagyon, 24 százaléka közepes mértékben érzi túlterheltnek magát, s mindössze 14 százalék mondta azt, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; csupán 7 százalék mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36 százalék nagyon, míg 57 százalék közepes vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek.

A főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32 százaléka egyáltalán nem vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33 százalék közömbös, 25 százalék inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10 százalék mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál.

Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32 százalék érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34 százalék úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Szinte mindenki produkálja a kiégés tüneteit

A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés olyan betegség, amelyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negatívitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság.

Jó hír, hogy a válaszadók 78 százaléka hallott már a kiégésről. Kevésbé örömteli azonban, hogy 64 százalék már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66 százaléka egyfolytában fáradtnak, 64 százaléka ingerlékenynek és 63 százaléka folyamatosan feszültnek érzi magát.

A kitöltők több, mint fele számolt be alvászavarról, 46 százalék pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7 százalék állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79 százalék) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44 százalék úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48 százalék szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és 7 százalék érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

A kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (például autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Egy jól megszervezett, élménydús csapatépítő csodákra képes. Ebben most az egyik legnagyobb hazai állásportál segítséget nyújt, elindult ugyanis a „Nyerő munkahely pályázat!”. Pályázni kreatív és eredeti csapatépítő ötletekkel lehet, a legeredetibb ötlet meg is valósul! A javaslatokat a csapatos lazításra június 23-ig várják.