Tovább nőtt decemberben a munkanélküliség

2023. 01. 27., 08:49

Az októberi 3,6 és a novemberi 3,8 után 2022 decemberében 3,9 százalékos volt a munkanélküliség – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022. negyedik negyedév

2022 utolsó három hónapjában a 15–74 éves munkanélküliek száma éves összevetésben 9 ezer fővel, 189 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 11,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,8 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,5 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké kismértékben (0,1 százalékponttal), 3,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék). Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Dél-Alföldön nőtt (1,3 százalékponttal), míg Budapesten (0,6 százalékponttal) csökkent a ráta értéke.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 32,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.

2022

2022-ben – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Foglalkoztatottság

2022 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 704 ezer fő volt.

2022 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 702 ezer fő volt. Éves összevetésben a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezerrel, a külföldön dolgozóké 13 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 271 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,6 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,1 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,7 százalékponttal, 66,8 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,0 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Magyarországon (2,3 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon 0,9 százalékpontos csökkenés mutatkozott.

2022 egészében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 696 ezer volt, 61 ezerrel több, mint 2021-ben. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 60 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 13 ezerrel nőtt, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 12 ezerrel csökkent.

2022-ben foglalkoztatottak közül 4 millió 586 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 74,4 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,9 százalékponttal, a nők esetében 1,7 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 78,8, a nőké 69,9 százalékra emelkedett.

A fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A legjelentősebb emelkedés az 55–64 éves korcsoportban volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 65,6 százalékra nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS