Több mint 50 évre vagyunk a nemek közötti bérszakadék megszűnésétől

2023. 03. 09., 13:13

Továbbra is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség a munkahelyeken: ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnénk, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét. Az iparágakat tekintve a technológia, a média és a távközlés területén dolgozó nők szerepe a legerősebb – mutat rá a PwC nemzetközi felmérése.

A PwC Women in Work Indexe (WiW) szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 33 tagországában a nők munkaerőpiaci részvétele 2021-ben enyhén emelkedett. A nemek közötti egyenlőség megteremtésének irányába történő haladás azonban továbbra is lassú.

Ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnék, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét. Azonban a 2021-ben, az OECD-országokban mért nemek közötti bérszakadék 14 százalékos szintje, valamint a nemek közötti béregyenlőség felé tett történelmi fejlődési ütem alapján több mint 50 évbe telik, mire a bérszakadék megszűnik.

Makrogazdasági tényezők és munkaerőpiaci trendek mozdítják előre az esélyegyenlőséget

A PwC Women in Work Index szerint 2021-ben a nők munkanélküliségi rátája kismértékben, 6,7 százalékról 6,4 százalékra csökkent. Ugyanakkor a férfiak részvételi és foglalkoztatási arányában is hasonló javulás figyelhető meg, ami arra utal, hogy ezek a foglalkoztatottsági szintek inkább a makrogazdasági tényezőknek és az általános munkaerőpiaci fellendülésnek köszönhetők, mintsem a nemek közötti egyenlőség irányába történő előrelépésnek.

Az Index legutóbbi megjelenése óta nem változtak az esélyegyenlőség területén legjobban teljesítő országok: Luxemburg idén a második helyről feljött az első helyre, Új-Zéland a második helyen áll. Szlovénia maradt a harmadik helyen, és abszolút értékben csökkent az Indexben mért pontszáma.

„Biztató eredmény, hogy az OECD-országok közül Magyarország mutatta a legnagyobb javulást 2020-ról 2021-re a Women in Work Index abszolút pontszámában. Az országos rangsorban is a legnagyobb előrelépést érte el, 9 helyet javítva a 22. helyről a 13. helyre került. A pozitív változáshoz az elmúlt évek munkaerőpiaci trendjei is hozzájárulhattak: a munkaerőért folytatott kiélezett verseny, valamint a Covid-19-járvány hatására elterjedt távmunka-lehetőség miatt is nőtt az esélyegyenlőség” – mondta Reguly Márta, a PwC Magyarország People & Organisation, HR tanácsadási csapatának vezetője a felmérés hazai eredményei kapcsán.

A munkahelyi szerepvállalás ösztönzése

A PwC globális Empowerment Indexe, amely közel 22 ezer dolgozó nő véleményét elemzi és 12 tényező alapján méri a munkahelyi szerepvállalást – olyan területeken, mint a hatáskör, a bizalom és a kompetencia – megállapította, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti különbség a munkahelyi szerepvállalás terén: a férfiaknak több lehetőségük van a munkahelyen, mint a nőknek.

A nők számára a méltányos kompenzáció (72 százalék) a legfontosabb munkahelyi szerepvállalást elősegítő tényező – amely egyben a karrierváltás mellett döntő nők elsőszámú szempontja is. Ezt követi a munkahelyi kiteljesedés (69 százalék), majd az olyan munkahely választása, ahol önmaguk lehetnek (67 százalék) és a támogató csapat, amely törődik a jóllétükkel is (61 százalék).

A kutatás megállapította, hogy a férfiak és a nők nagyjából hasonlóan ítélik meg, hogy mennyire fontosak számukra az egyes szerepvállalással kapcsolatos tényezők. A férfiak azonban a nőknél nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a munkahelyükön ténylegesen tapasztalják ezek megvalósulását. A nők esetében a legnagyobb különbségek a következő területeken figyelhetők meg: méltányos javadalmazás (34 pont különbség), a munkaidő (27 pont különbség), a munkavégzés helyének (22 pont különbség) és módjának (22 pont különbség) megválasztása, a munkahelyi kiteljesedés (20 pont különbség) és a munkavállalók véleményének figyelembevétele a vezetői döntések meghozatalakor (19 pont különbség).

A PwC globális Empowerment Indexe szerint a nők a technológia, a média és a távközlés területén a legmagabiztosabbak, különösen a technológiai ágazatban, ahol még a férfiaknál is eredményesebben képviselik az érdekeiket. A munkahelyi szerepvállalás tekintetében a második és harmadik helyen a pénzügyi szolgáltatások, valamint az energia, közművek és erőforrások ágazatban dolgozó nők állnak, bár a pénzügyi területen a férfiak szerepvállalása sokkal erősebb, mint a nőké.

„A munkáltatók azzal javíthatják jelentősen a nők munkahelyi szerepvállalását, ha a karrierutak támogatására, a befogadó vezetésre, a méltányos javadalmazásra és az adatvezérelt sokszínűségi stratégia bevezetésére összpontosítanak. A cél olyan kultúra megteremtése kellene, hogy legyen, ahol az esélyegyenlőség a karriertervezés minden fázisában érvényesül” – emelte ki Szűcs Márta, a PwC Magyarország cégtársa, Inclusion & Diversity vezetője.

A személyes jelenlét mellett, teljes munkaidőben dolgozó nők rendelkeznek a legalacsonyabb szerepvállalási pontszámmal. Ez a tendencia a férfiaknál is hasonlóan alakul, ami arra utal, hogy a munkavégzés módja, helye és ideje feletti döntési lehetőség a munkavállalók körében erősíti az önállóság érzését.

Azok a nők, akiknek a munkahelyi szerepvállalását a legjobban támogatják, a távmunkára is több lehetőséget kapnak (74 százalék). A nők közel fele (48 százalék) azonban nem tudja távolról végezni a munkáját. A 11 285 nő közül, akik ezt megtehetik, 29 százalék dolgozik teljes munkaidőben távolról, és 56 százalékuknak van hibrid munkarendje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS