Továbbra is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség a munkahelyeken: ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnénk, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét. Az iparágakat tekintve a technológia, a média és a távközlés területén dolgozó nők szerepe a legerősebb – mutat rá a PwC nemzetközi felmérése.
A PwC Women in Work Indexe (WiW) szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 33 tagországában a nők munkaerőpiaci részvétele 2021-ben enyhén emelkedett. A nemek közötti egyenlőség megteremtésének irányába történő haladás azonban továbbra is lassú.
Ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnék, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét. Azonban a 2021-ben, az OECD-országokban mért nemek közötti bérszakadék 14 százalékos szintje, valamint a nemek közötti béregyenlőség felé tett történelmi fejlődési ütem alapján több mint 50 évbe telik, mire a bérszakadék megszűnik.
A PwC Women in Work Index szerint 2021-ben a nők munkanélküliségi rátája kismértékben, 6,7 százalékról 6,4 százalékra csökkent. Ugyanakkor a férfiak részvételi és foglalkoztatási arányában is hasonló javulás figyelhető meg, ami arra utal, hogy ezek a foglalkoztatottsági szintek inkább a makrogazdasági tényezőknek és az általános munkaerőpiaci fellendülésnek köszönhetők, mintsem a nemek közötti egyenlőség irányába történő előrelépésnek.
Az Index legutóbbi megjelenése óta nem változtak az esélyegyenlőség területén legjobban teljesítő országok: Luxemburg idén a második helyről feljött az első helyre, Új-Zéland a második helyen áll. Szlovénia maradt a harmadik helyen, és abszolút értékben csökkent az Indexben mért pontszáma.
„Biztató eredmény, hogy az OECD-országok közül Magyarország mutatta a legnagyobb javulást 2020-ról 2021-re a Women in Work Index abszolút pontszámában. Az országos rangsorban is a legnagyobb előrelépést érte el, 9 helyet javítva a 22. helyről a 13. helyre került. A pozitív változáshoz az elmúlt évek munkaerőpiaci trendjei is hozzájárulhattak: a munkaerőért folytatott kiélezett verseny, valamint a Covid-19-járvány hatására elterjedt távmunka-lehetőség miatt is nőtt az esélyegyenlőség” – mondta Reguly Márta, a PwC Magyarország People & Organisation, HR tanácsadási csapatának vezetője a felmérés hazai eredményei kapcsán.
A PwC globális Empowerment Indexe, amely közel 22 ezer dolgozó nő véleményét elemzi és 12 tényező alapján méri a munkahelyi szerepvállalást – olyan területeken, mint a hatáskör, a bizalom és a kompetencia – megállapította, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti különbség a munkahelyi szerepvállalás terén: a férfiaknak több lehetőségük van a munkahelyen, mint a nőknek.
A nők számára a méltányos kompenzáció (72 százalék) a legfontosabb munkahelyi szerepvállalást elősegítő tényező – amely egyben a karrierváltás mellett döntő nők elsőszámú szempontja is. Ezt követi a munkahelyi kiteljesedés (69 százalék), majd az olyan munkahely választása, ahol önmaguk lehetnek (67 százalék) és a támogató csapat, amely törődik a jóllétükkel is (61 százalék).
A kutatás megállapította, hogy a férfiak és a nők nagyjából hasonlóan ítélik meg, hogy mennyire fontosak számukra az egyes szerepvállalással kapcsolatos tényezők. A férfiak azonban a nőknél nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a munkahelyükön ténylegesen tapasztalják ezek megvalósulását. A nők esetében a legnagyobb különbségek a következő területeken figyelhetők meg: méltányos javadalmazás (34 pont különbség), a munkaidő (27 pont különbség), a munkavégzés helyének (22 pont különbség) és módjának (22 pont különbség) megválasztása, a munkahelyi kiteljesedés (20 pont különbség) és a munkavállalók véleményének figyelembevétele a vezetői döntések meghozatalakor (19 pont különbség).
A PwC globális Empowerment Indexe szerint a nők a technológia, a média és a távközlés területén a legmagabiztosabbak, különösen a technológiai ágazatban, ahol még a férfiaknál is eredményesebben képviselik az érdekeiket. A munkahelyi szerepvállalás tekintetében a második és harmadik helyen a pénzügyi szolgáltatások, valamint az energia, közművek és erőforrások ágazatban dolgozó nők állnak, bár a pénzügyi területen a férfiak szerepvállalása sokkal erősebb, mint a nőké.
„A munkáltatók azzal javíthatják jelentősen a nők munkahelyi szerepvállalását, ha a karrierutak támogatására, a befogadó vezetésre, a méltányos javadalmazásra és az adatvezérelt sokszínűségi stratégia bevezetésére összpontosítanak. A cél olyan kultúra megteremtése kellene, hogy legyen, ahol az esélyegyenlőség a karriertervezés minden fázisában érvényesül” – emelte ki Szűcs Márta, a PwC Magyarország cégtársa, Inclusion & Diversity vezetője.
A személyes jelenlét mellett, teljes munkaidőben dolgozó nők rendelkeznek a legalacsonyabb szerepvállalási pontszámmal. Ez a tendencia a férfiaknál is hasonlóan alakul, ami arra utal, hogy a munkavégzés módja, helye és ideje feletti döntési lehetőség a munkavállalók körében erősíti az önállóság érzését.
Azok a nők, akiknek a munkahelyi szerepvállalását a legjobban támogatják, a távmunkára is több lehetőséget kapnak (74 százalék). A nők közel fele (48 százalék) azonban nem tudja távolról végezni a munkáját. A 11 285 nő közül, akik ezt megtehetik, 29 százalék dolgozik teljes munkaidőben távolról, és 56 százalékuknak van hibrid munkarendje.
Sokszor megénekeltem már, hogy miatta lettem Somló elkötelezett trubadúrja.
Az épülő blokkok menetrend-követési képességéről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.