65 ezerben maximalizálja a kormány a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát, és meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma – emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne, a kormány azonban a magyar munkahelyek védelmét szem előtt tartva alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.
A maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, és minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek – hangsúlyozza a közlemény.
A kormány – szintén a magyar munkaerő és a magyar munkahelyek megvédése érdekében – létrehozott egy „negatív listát” is, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például a következők: tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.