Száz emberből maximum öt lesz hosszú távú dolgozó

2021. 02. 26., 11:30

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.

A munkaadók abban bíztak, hogy a Covid-járvány miatti elengedések javítanak majd a 3-4 éve egyre romló tendencián, ugyanis egyre többen veszik félvállról az új munka lehetőségével kapcsolatos kötelezettségüket. De tévedniük kellett, a járvány nem javított, egyes esetekben még rontott is a helyzeten. A szakértőknek egyelőre még azt sem sikerült kideríteniük, hogy mi váltja ki a sokszor felelőtlen magaviseletet a munkavállalókból.

„Elsősorban a fizikai munkakörök esetén figyelhető meg ez a problémakör. Nem igazán látják, vagy nem akarják látni, hogy mennyi munka, idő és pénz van abban a kiválasztási folyamatban, aminek ő a részese. Van hirdetési költség, vannak munkatársak, akik kezelik a jelentkezéseket, rendszerek, amik biztosítják a GDPR követelményrendszerének való megfelelést, anyagköltség (munkaruha, védőeszközök), orvosi alkalmassági vizsgálat díja, utazási bérlet megvásárlása előre és még sorolhatnánk. Ezek összességében félmilliós költséget is jelenthetnek egyetlen munkavállaló esetén, aki végül nem lép be” – magyarázta Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A szakember szerint a felelősségvállalás alacsony szintje figyelhető meg, ugyanis vannak olyan esetek, hogy a munkaszerződés aláírása ellenére a munkavállaló nem jelenik meg már rögtön az első napján. A munkaerő-közvetítő cégek és a vállalatok HR-osztályai sem nézik jó szemmel az ilyen magatartást.

„Nagyon kellemetlen, amikor a beígért létszám nem áll rendelkezésre. Legyen szó a belső HR-ről a termelés felé, vagy egy külső szolgáltatóról a partner felé. Ilyenkor megdőlnek a termelési tervek, váratlanul kiírják a túlórát a jelenlévőknek, ami szintén nem jól veszi ki magát, hiszen a családi tervekbe szól bele. Amikor valaki eltűnik az ígérete ellenére, akkor ez nemcsak róla szól, hanem következményekkel jár egy termelési feladatra, mások családi életére is” – számolt be tapasztalatairól Szilágyi-Bécsi Tímea, hozzátéve, hogy ez bosszúságot okoz, emellett létszámokkal, erőforrásokkal és költségekkel kell számolni, s kalkulálni kell a statisztika mutatta számokkal. Ezzel a problémával számolva akár ötször annyi jelöltet kell toborozni, mint amire valójában szükség van, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő létszám.

A szakember azt látná megoldásnak, ha mindenki felelősséggel pályázna egy meghirdetett munkára. „Fontos lenne, hogy amikor valaki beadja a jelentkezését valahova, akkor végiggondolja, hogy valóban akarja-e ezt az állást. Ha pedig igent mondott, akkor tartsa a szavát, még akkor is, ha közben valami más bejött a képbe. A magasabb szintű felelősségvállalás lenne a megoldás.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS