Soha nem éltek még így egymás mellett generációk

2021. 07. 04., 16:00

A Z generáció motivációjáról, érdeklődési köréről, gondolkodásáról tartott előadást Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus a Milton Friedman Egyetemen az EFOP-3.4.3-2016-00017 jelű projektje keretében. A szakember szerint a fiatalok csapdába kerülnek, amikor meglátják, hogy a virtuális valóság és a fogyasztói társadalom elhiteti velük, hogy minimális energiabefektetéssel is nagy eredményeket érhetnek el, pedig ez csak egy illúzió. A digitális generációk érvényesüléséhez kölcsönös empátiára és megértésre van szükség minden generáció részéről.

A generációs kohorsz kategóriái az egy időben születettek társadalmi működését, jellemzőit, kulturális és internethasználati szokásait sűrítik egybe, melyek között jelentős eltérések lehetnek. A II. világháború után született baby boomerek értékrendjében például nagyon fontos a rend, a fegyelem és mások tisztelete.

Őket követik az 1960-as és 80-as évek között született X generációsok, akik a mai munkaerőpiacon középvezetői és felsővezetői pozíciókat töltenek be. Az Y generációsok még a könyvespolc alatt születtek, de 15-16 évesen már csatlakoztak az első közösségi hálózatokhoz. A most iskolába járó és pályakezdő Z generációsok, valamint a legfiatalabb alfák számára pedig már a világ elképzelhetetlen a digitális eszközök nélkül. 

Bár a különböző korosztályok közt mindig is voltak különbségek, az információs technológia gyors fejlődése az utóbbi évtizedekben még jobban elmélyítette a köztük lévő – olykor szakadéknak látszó – távolságot. A mostani Y, Z és alfa generációsok belenőttek abba az online élettérbe, amelyben az idősebbek még nem mozognak olyan otthonosan. Az oktatásban és a munkaerőpiacon oly fontos egyfókuszú figyelem, kitartás és erőfeszítések szeretete változott talán a legnagyobb mértékben.

Felmérések szerint a digitális bennszülötteknek nehezükre esik tartósan egy dologra koncentrálniuk, amelynek fő oka, hogy amennyiben okos eszköz van a közelükben, óránként huszonegyszer terelődik el a figyelmük. Számukra a digitalizáció egy természetes, mindennapi szükséglet, amit nehéz lehet megszokniuk a lassabb, offline világban szocializálódott szüleiknek, nagyszüleiknek.

A digitális generációk nagy része nehezen találja meg a helyét a felnőtt társadalomban, mert az X generáció jellemzően kemény feltételeket szabott az érvényesülésre, hasonlóan a saját élményeihez. De fontos megértenünk, hogy a mostani fiatalok egész máshonnan jönnek és mások is az elvárásaik. Ők a legelső egyetemi tanórától vagy gyakornoki pozíciótól azt várják, hogy érdekes, inspiráló, szórakoztató és tartalmas legyen.

Az X generációs ember számára természetes, hogy az első egyetemi évek az alapozótárgyakról szólnak, de a fiatalabbaknak sokszor ez az első két év olyan hosszúnak, unalmasnak és érdektelennek tűnik, hogy legszívesebben átugranák az egészet.

„Itt van a vízválasztó a két generáció között, az idősebbek ugyanis úgy gondolják, hogy erős házat csak stabil alapokra lehet építeni, a fiatalabbak viszont nem tulajdonítanak ennek ekkora jelentőséget. Számukra a felnőtté válás egyik legnagyobb küzdelme, hogy megtanulják; a tanulási és a döntési folyamatokat nem lehet meggyorsítani. Mert az érvényesüléshez az kell, hogy körültekintően térképezzük fel a lehetőségeinket, és céljainkat a realitásban tesztelt képességeinkhez igazítsuk” – mondta Tari Annamária.

A szülőknek, tanároknak, munkáltatóknak saját médiastratégiát kell kialakítaniuk és véleményt kell formálniuk az okoseszközök kognitív és érzelmi hatásairól, hogy jobban megértsék a Z és alfa generáció tagjait. Fontos, hogy a két eltérő szocializációs élmény ne akadályozza az empátia kialakulását.

„Egy X generációs embernek hamar felmegy a vérnyomása, ha azt látja, hogy egy huszonéves fiatal csak ül egy széken és nem tesz semmit a céljai érdekében, mert szerintük a siker kulcsa, ha keményen dolgozunk és minden hajszálunkkal azt mutatjuk a környezetünknek, hogy felkészültek vagyunk” – mondja a szakember, aki szerint érzelmi erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a másik embert áthangoljuk a magunk irányába.

„A Z generáció abba a csapdába esett, hogy elhitte, hogy ez az erőfeszítés nem fontos. Sőt, sokszor kimondottan inkább szorongással tölti el őket, ha bizonyos érzelmeket meg kell mutatniuk. De az életüket indító fiataloknak olyan világban kell érvényesülniük, amit boomerek és X generációsok építettek, ezért elengedhetetlen, hogy informálódjanak és megtanuljanak kommunikálni a nyelvükön.”

A pszichológus szerint ez az idősebbekre is igaz, tehát az egyetemi tanároknak és a munkáltatóknak is kölcsönösségre kell törekedniük, és kulturális hidakat kell építeniük a fiatalabbak felé.

„Meg kell értenünk, hogy az online tér által kínált világ jelenségei, a gyorsaság illúziója, a közösségi média felületein mutatott én-prezentáció olyannyira eltérhet a valóságtól, hogy szorongásokat képez akkor, mikor a realitásban kell érvényesülni. Az eltérő szocializációs feltételek eredményét látjuk abban, hogy a személyközi kapcsolatokban kicsiszolt viselkedési és érzelmi patternek elégtelennek mutatkoznak, mert az online térben ezen fontos képességeket nem lehet ugyanúgy fejleszteni, mint a személyes helyzetekben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS