Schanda Tamás: egy éve keresnek többet a szakképzésben oktatók

2021. 07. 01., 13:00

A kormány célja, hogy jobbá, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá tegye a szakképzést, ennek egyik alapvető feltétele az oktatók nagyobb megbecsülése. A 2020 júliusával bevezetett, átlagosan 30 százalékos béremelés mellett az elmúlt tanévben már a szakmaszerzésre törekvő diákok is ösztöndíjat kaphattak – emlékeztetett az MTI-hez eljuttatott közleményben Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai álamtitkára.

A kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosított mintegy 35 ezer szakképzésben oktató tavaly júliustól érvényes béremeléséhez. Az intézkedéssel teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer jött létre. A változások nemcsak a frissdiplomás fiatalok számára tették vonzóbbá a szakképzést, hanem a vállalkozásoknál dolgozó szakemberek oktatásba való bevonását is megkönnyítik.

„Azon dolgozunk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért erősítettük meg a szakképzési rendszert. A technikumok és szakképző iskolák ma már versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot adnak. A saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt a következő nemzedékek képzésében: ezért is emeltük meg a szakképzésben oktatók fizetését. Továbbá tavaly szeptember óta, felmenő rendszerben bért vagy ösztöndíjat biztosítunk a diákoknak” – hangsúlyozta Schanda Tamás.

A szakképzés a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokféle életpályát alapozhat meg. Az érettségit is adó technikumok egyenes utat kínálnak a felsőoktatásba. Aki mielőbb munkába állna, hamar keresett, jól fizető szakmát szerezhet. A vállalkozásokkal és az egyetemekkel is egyre szorosabban együttműködő intézmények megbízható elhelyezkedési lehetőségekhez és tisztességes bérekhez segítik tanulóikat.

A megújult szakképzés sikerességét igazolja, hogy a nyolcadik után továbbtanulók közül a legtöbb diákot technikumba vették fel idén. A 2021-es felsőoktatási felvételi eljárásban pedig a tavalyinál mintegy ötödével többen, 22 ezren jelentkeztek szakgimnáziumi, szakközépiskolai és technikumi végzettséggel első helyen alap- és osztatlan képzésekre vagy felsőoktatási szakképzésbe. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS