Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről egy adott munkával kapcsolatban, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, viszont amikor konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre a fontossági sorrendben – olvasható a Boston Consulting Group felmérésében.
A Boston Consulting Group (BCG) globális, többek között a Profession.hu bevonásával készített, 160 országot érintő, 90 000 fő – köztük magyarok – megkérdezésén alapuló idei felmérése a munkavállalók álláskereséssel és munkavállalással kapcsolatos attitűdjeit, preferenciáit vizsgálta, valamint azt, hogy hogyan értékelik saját helyzetüket a munkaerőpiacon.
A dolgozók 79 százalékát keresik meg évente több alkalommal álláslehetőséggel kapcsolatban, 39 százalékuk akár egy hónapban több ajánlattal is találkozik. Az álláskeresők a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére is magabiztosak: több, mint kétharmaduk jó tárgyalási pozícióban érzi magát a munkakeresés terén.
A legtöbb munkavállaló – minden hetedik válaszadó – a munka-magánélet egyensúlyát jelölte meg prioritásként a hosszú távú munkavállaláshoz kapcsolódó terveit illetően – ez a szempont volt leginkább domináns régióktól és korcsoportoktól függetlenül. A megkérdezettek 41 százaléka számára fontos, hogy előrébb jussanak a karrierjükben az adott cégnél. A harmadik legfontosabb szempont pedig, hogy a munkavállaló számára érdekes termékekkel, szolgáltatásokkal, témákkal, technológiákkal foglalkozhasson a munkahelyén – ezt a nyilatkozók 27 százaléka jelölte meg elvárásként.
Az emberek inkább fix munkahelyet választanak a látszólag nagyobb rugalmassággal járó és manapság elterjedt részmunkaidős, részfoglalkoztatásos tevékenységekkel szemben.A kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka részesíti előnyben a hagyományos, alkalmazotti státuszt és az ehhez társuló 5 napos munkahetet. Viszont a munkavégzés módját illetően többségük, 54 százalék a home office lehetőségét, vagyis a hibrid munkavégzési modellt preferálja.
„A hibrid modell, amibe beletartozhat, hogy bárhonnan lehet dolgozni, akár külföldről is, és bármikor, nagyszerű módja a munkaerő bevonzásának. De a munka egyensúlya a magánélettel ennél többet jelent. A vállalati kultúra részének kell lennie, hogy a munkavállaló nem csak munkaerő, hanem ember, akinek akár egyéni igényei is lehetnek. Ehhez sok esetben a cégvezetőknek és a menedzsereknek alaposan meg kell változtatniuk a gondolkodásmódjukat” – mondta Kotsis Ádám, a BCG HR témákért felelős partnere és társigazgatója.
Bár hosszú távon preferencia sokak számára az egyensúly, rövid távon – egy adott munkaszerződés mérlegelésénél – a fizetési csomag (a bérezés és a bónuszok) válnak a legfontosabb tényezővé: a nyilatkozók 21 százaléka számára a nem megfelelő munkadíj kizáró ok egy álláslehetőség esetében. A megkérdezettek 19 százaléka nem fogadna el egy állásajánlatot, ha nem biztosított a munka és magánélet egyensúlya, 15 százalékuknál pedig az adott állás jövőbeni stabilitása a fő szempont.
A felvételi folyamat során fontos a pozitív munkavállalói élmény, ugyanis a jelentkezőnek gyakran ez az első közvetlen tapasztalata a vállalattal és annak céges kultúrájával. A megkérdezettek kétharmada szerint egy cégmunkaadóként kitűnhet a többi közül a gördülékeny toborzási folyamatával.
„A legjobb jelöltek megtalálását a megfelelő toborzási csatornák megválasztása és a felvételi folyamat minősége nagyban meghatározza. A rossz toborzási tapasztalat például még egy rendkívül vonzó állásajánlatot is meghiúsíthat, ez minden generáció esetében jellemző. Emellett a legtöbben továbbra is szívesebben vesznek részt személyes kiválasztási folyamatokban: meglepő módon a digitális területen dolgozók és a fiatalabb generációk tagjai is a hagyományos kiválasztási folyamatokat preferálják, amely során első körben egy HR szakembernek küldik el az önéletrajzukat, majd személyes interjún, interjúkon vesznek részt. Sokkal kevésbé érzik komfortosan magukat ennek újabban megjelenő alternatíváival, mint például bemutatkozó videó készítése vagy a mesterséges intelligencia-vezérelt automatizált interjúk. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy munkaadóként ismerjük és értsük a jelölt számára is ideális kiválasztási folyamatot, ugyanis ez lesz feltehetően az első közvetlen benyomása a vállalatról” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A HR folyamatok során már sok helyen elterjedtek a különböző, mesterséges intelligenciára épülő toborzási szoftverek, ezeket leggyakrabban az előszűrés során hívják segítségül a vállalatok, egyre gyakoribb , hogy a videóinterjúkat is ezzel bonyolítanak le. A cégek számára ugyan időt és erőforrást takaríthat meg az eszköz, a jelentkezők viszont még kevésbé preferálják ezt a megoldást: mindössze negyedük nyilatkozta, hogy komfortosan érzi vagy érezné magát egy olyan szituációban, amelyben egy MI-alapú szoftver végzi a felvételi interjút.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.