Rekordszinten a női foglalkoztatás Magyarországon

2022. 03. 08., 10:13

Tavaly 2 millió 118 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami minden eddiginél magasabb, 68,2 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére közel 402 ezer forint volt, ami továbbra is 16,2 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.

Nők a munkahelyeken

Az elmúlt tíz évben – részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban tavaly év végén 2 millió 118 ezren dolgoztak, 253 ezerrel többen, mint 2011-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54,5-ről 68,2 százalékra emelkedett. A férfiak hasonló rátája egyébként jelenleg 77,9 százalékon áll.

A foglalkoztatási ráta tízéves folyamatos emelkedését csupán a koronavírus-járvány 2020-as kezdeti szakasza törte meg: ebben az évben – időlegesen – 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatott nők száma. Másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munkahelyekről, mint férfi, aminek több oka is van.

Egyrészt a nők felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatok többségében (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás, háztartási munka). Másrészt a szigorú korlátozások időszakában elsősorban a nők tudták megoldani az otthon maradt gyermekek felügyeletét.

2021-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 401 700 forint volt, ami 16,2 százalékkal maradt el a férfiak 479 200 forintos átlagától.

„Az elmaradás részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. A nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hozzátéve: - Bizonyos területeken azonban sajnos továbbra is negatív diszkrimináció érvényesül, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.”

Állást kereső nők

Az elmúlt évben erősödött az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek 50 százaléka nő volt, szemben az egy évvel korábbi 45 százalékkal.

A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve a fizikai munkaköröknél nincs jelentős eltérés a két nem között: jelenleg férfiak és nők egyaránt átlagosan 24 nap alatt tudnak elhelyezkedni valamilyen munkakörben. A szellemi munkakörök esetében kissé nehézkesebb a folyamat, ám itt a nők jóval előnyösebb helyzetben vannak: átlagosan 33 nap alatt találnak munkát, szemben a férfiak 44 napos átlagával.

„A koronavírus-járvány kitörése óta jelentős változások zajlottak a munkaerőpiacon, ezek egy része, például a home office és más atipikus foglalkoztatási formák elterjedése tovább növelheti a munkaerőpiacon megjelenő nők számát, ezzel pedig csökkenhet a férfiak és nők foglalkoztatási rátája között jelenleg fennálló 10 százalékos rés mértéke” – mondta Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS