Globálisan a dolgozók 23 százaléka keres külföldön állást, ez az arány a magyarok körében 15 százalék – közölte a Boston Consulting Group (BCG) és a Profession.hu szerdán.
A globális tanácsadó cég a BCG, a The Network, a The Stepstone Group és magyar partnere, a Profession.hu közös globális tanulmánya 188 ország több mint 150 ezer munkavállalójának bevonásával készült 2023. október és december között.
Az online kutatásból kiderült, hogy a külföldi munkát keresők számára Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország a legnépszerűbb célország, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu Dzabi és New York.
Míg a 2018-as felmérés idején a magyarok 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: az érintettek köre a 2020-as felmérés óta globálisan 57-ről 66 százalékra, Magyarországon pedig 60-ról 67 százalékra nőtt.
A külföldi munkavállalásban gondolkodók számára a legfőbb motiváció pénzügyi és gazdasági ok: a magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként. A költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72 százaléka, (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni.
Magyarországon leginkább a diákok érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát.
A közlemény idézte Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta: kutatásukban arra is rákérdeztek, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon és nemzetközi szinten is. Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként, addig a globális mintában ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után.
Vizsgálták azt is, hogy mi az oka a külföldi munka elől való elzárkózásnak. A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette, és Magyarországon 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a nyelvtudás hiánya miatt maradna. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”