Profession.hu: globálisan a munkavállalók 23, a magyarok 15 százaléka keres külföldön állást

2024. 04. 24., 18:40

Globálisan a dolgozók 23 százaléka keres külföldön állást, ez az arány a magyarok körében 15 százalék – közölte a Boston Consulting Group (BCG) és a Profession.hu szerdán.

A globális tanácsadó cég a BCG, a The Network, a The Stepstone Group és magyar partnere, a Profession.hu közös globális tanulmánya 188 ország több mint 150 ezer munkavállalójának bevonásával készült 2023. október és december között.

Az online kutatásból kiderült, hogy a külföldi munkát keresők számára Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország a legnépszerűbb célország, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu Dzabi és New York.

Míg a 2018-as felmérés idején a magyarok 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: az érintettek köre a 2020-as felmérés óta globálisan 57-ről 66 százalékra, Magyarországon pedig 60-ról 67 százalékra nőtt.

A külföldi munkavállalásban gondolkodók számára a legfőbb motiváció pénzügyi és gazdasági ok: a magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként. A költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72 százaléka, (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni.

Magyarországon leginkább a diákok érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát.

A közlemény idézte Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta: kutatásukban arra is rákérdeztek, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon és nemzetközi szinten is. Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként, addig a globális mintában ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után.

Vizsgálták azt is, hogy mi az oka a külföldi munka elől való elzárkózásnak. A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette, és Magyarországon 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a nyelvtudás hiánya miatt maradna. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS