Profession.hu: globálisan a munkavállalók 23, a magyarok 15 százaléka keres külföldön állást

2024. 04. 24., 18:40

Globálisan a dolgozók 23 százaléka keres külföldön állást, ez az arány a magyarok körében 15 százalék – közölte a Boston Consulting Group (BCG) és a Profession.hu szerdán.

A globális tanácsadó cég a BCG, a The Network, a The Stepstone Group és magyar partnere, a Profession.hu közös globális tanulmánya 188 ország több mint 150 ezer munkavállalójának bevonásával készült 2023. október és december között.

Az online kutatásból kiderült, hogy a külföldi munkát keresők számára Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország a legnépszerűbb célország, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu Dzabi és New York.

Míg a 2018-as felmérés idején a magyarok 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: az érintettek köre a 2020-as felmérés óta globálisan 57-ről 66 százalékra, Magyarországon pedig 60-ról 67 százalékra nőtt.

A külföldi munkavállalásban gondolkodók számára a legfőbb motiváció pénzügyi és gazdasági ok: a magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként. A költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72 százaléka, (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni.

Magyarországon leginkább a diákok érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát.

A közlemény idézte Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta: kutatásukban arra is rákérdeztek, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon és nemzetközi szinten is. Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként, addig a globális mintában ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után.

Vizsgálták azt is, hogy mi az oka a külföldi munka elől való elzárkózásnak. A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette, és Magyarországon 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a nyelvtudás hiánya miatt maradna. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS