Év elején kevesebb munkaadó ütemezett be idénre fizetésemelést, mint amennyien tavaly fejlesztettek a béreken, és bár továbbra is többségben vannak az emelést tervezők (63 százalék), azonban a béren kívüli juttatások keretösszegét kevesen bővítik – derült ki a Profession.hu több mint 500 cég bevonásával végzett kutatásából.
A Profession.hu idén év elején is felmérte a hazai munkáltatók bérfejlesztési terveit és a ténylegesen eszközölt bérrendezések mértékét. A tavalyi tervekhez képest végül több cég adott fizetésemelést a dolgozóinak: év végéig összesen tízből nyolcan. Ezt követően 2024 januárjára a munkavállalók elvárásai megnőttek: míg egy évvel korábban 55 százalékuk, addig idén már 74 százalékuk számít valamilyen formájú béremelésre az év folyamán. A kutatásban részt vevő vállalatok válaszai alapján azonban az látszik, hogy a jelenlegi tervek szerint a béremelést adó munkáltatók száma inkább csökkeni fog tavalyhoz képest, nem pedig gyarapodni.
A munkáltatók a fizetésemelés alternatívájaként dönthetnek úgy, hogy az alapbér helyett a cafeteria részeként biztosítanak juttatást az alkalmazottaiknak. A kompenzáció ezen formája sok esetben kedvezőbb a vállalatok számára, hiszen a béren kívüli juttatások egy részénél egyáltalán nem, vagy az alapjövedelemhez képest csak minimálisan kell adózni.
„A béren kívüli juttatások kedvező adózásuk mellett a toborzásban is előnyt jelenthetnek az adott vállalat számára. Amennyiben nincs lehetőség a béremelésre, érdemes végiggondolni a cafeteria szerteágazó tárházát. Ezek a juttatások szintén vonzóak lehetnek a munkavállalóknak – magyarázza Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. – A tavalyi HR Körkép felmérésünkből kiderült, hogy a leggyakrabban a céges mobiltelefont biztosítják a cégek, amit a munkába járás költségeinek megtérítése követ, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP kártyára történő utalása. Vállalati gépkocsit a válaszadó cégek közel harmadánál adnak, az extra szabadság pedig tízből egy cégnél szerepel. A munkaerőpiacon versenyelőnyhöz juthatnak azok a munkáltatók, amelyek az alapbéren felül cafeteria csomagot is kínálnak a potenciális jelölteknek, ezzel megkülönböztetve magukat a konkurenciától jobb esélyekkel indulnak a tehetséges szakemberekért folytatott küzdelemben. Ráadásul a meglévő alkalmazottak esetében is profitálhatnak, hiszen egy körültekintően összeállított csomaggal a cég elősegítheti az alkalmazottak jóllétét a megfelelő rekreáció és étkezés támogatásán keresztül, amely eredményeként kipihent, motivált, egészséges és jól teljesítő munkaerőre számíthat.”
A felmérésből azonban kiderült, hogy béren kívüli juttatás formájában nem várható számottevő emelés: 2024-ben tízből hét cégnél nem tervezik módosítani az erre allokált keretet. A válaszadóknak mindössze a negyede ütemezte be ennek emelését az idei évre – e csoport aránya 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a csökkenéssel számoló szereplők aránya pedig szinte megduplázódott (4 százalékról 7 százalékra nőtt).
A béren kívüli juttatások keretösszegének növelését tervező cégek átlagosan 10 százalékos emeléssel kalkulálnak, ahol pedig vissza fognak venni ebből a keretből, ott átlagosan 11 százalékos csökkenéssel. Az emeléssel tervező cégek között az átlagosnál magasabb arányban vannak a személyzeti tanácsadók, a 250–999 fő közötti létszámot foglalkoztató és az 5 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalatok. Csökkenés leginkább az évi 100 millió forint árbevétel alatti cégek körében várható.
A bérfejlesztés oka elsősorban idén is a megélhetési költségek változása, azonban ennek aránya az egy évvel korábbi állapothoz képest 9 százalékkal csökkent – idén év elején a vállalatok több mint kétharmada jelölte meg ezt az okot elsődlegesként. A kedvezőtlen gazdasági helyzetre 27 százalék hivatkozott, a cég bérpolitikájának változására pedig 21 százalék.
A változtatás céljának vizsgálatánál 2023-hoz hasonlóan idén év elején is a jelenlegi alkalmazottak megtartása szerepel az első helyen, azonban ennek gyakorisága 87 százalékról 74 százalékra csökkent. A célok között a második leggyakrabban az új szakemberek megszerzését említették a munkáltatók (31 százalék), majd a költségcsökkentést, optimalizálást (28 százalék). A home office feltételeinek biztosítása vagy megszüntetése az egyetlen emelkedő tényező idén, ezt ugyanis tavaly mindössze a válaszadók 8 százaléka említette, idén azonban már 13 százalék.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.