Nógrád vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre érkezett jelentkezések száma 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest; a legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de tovább csökkent – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.
Magyarországon összesen 6,9 százalékkal több jelentkezést adtak le a munkakeresők a Profession.hu felületén aktivált álláshirdetésekre 2024 harmadik negyedévében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A vizsgált három hónap során a betöltésre váró, nyitott pozíciók száma pedig 2 százalékkal csökkent a leglátogatottabb hazai állásportálon.
Nógrád vármegye (mínusz 27,2 százalék) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5 százalék), Fejér (34,2 százalék) és Zala (32,1 százalék) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20 százalék fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9 százalék), Győr-Moson-Sopron (28,3 százalék), Vas (24,4 százalék), Veszprém (23,7 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6 százalék), Pest (22,7 százalék), Bács-Kiskun (21,8 százalék), valamint Hajdú-Bihar (20,9 százalék).
A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5 százalékkal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.
Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6 százalékkal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.
Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1 százalék), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4 százalék), a gyártás, termelés (20,3 százalék), az üzleti támogató központok (20 százalék), a jog, jogi tanácsadás (18,9 százalék), az IT programozás, fejlesztés (15,2 százalék), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1 százalék), a szakmunka (13,2 százalék), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3 százalék), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2 százalék) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt
A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (mínusz 36,3 százalék).
Az ország egész területén átlagosan 2 százalékkal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (mínusz 26,8 százalék) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (mínusz 16,3 százalék), Győr-Moson-Sopron (mínusz 13,9 százalék), Veszprém (mínusz 12,8 százalék), valamint Komárom-Esztergom (mínusz 12,6 százalék) és Fejér vármegyében is (mínusz 11,3 százalék). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53 százalék), Hajdú-Bihar (25,6 százalék) és Békés (35,9 százalék) vármegyékben látható.
„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45 százalékuk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11 százalékuk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53 százaléka tervez bérfejlesztést a következő év során” – mondta el a friss kutatás eredményeiről Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6 százalékkal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Jelentősen, több mint 10 százalékkal csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.
Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3 százalékkal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerő-felvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6 százalékkal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.