Pedagógus életpályamodell:
762 593 390 395 forintra „pályázhat” a Belügyminisztérium

2024. 02. 12., 16:10

Megjelent az „EFOP_PLUSZ-2.1.1-24 Pedagógus életpályamodell” című felhívás kitöltőprogramja – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében megjelent felhívásra a Belügyminisztérium nyújthat be támogatási kérelmet 2024. február. 9. 9 óra 0 perctől március.11. 8 óra 59 percig az elektronikus kitöltő program segítségével.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 762 593 390 395 forint; a forrást az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás célja „a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbérének növelése” – olvasható az itt elérhető (és alább letölthető) felhívásban. A projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 84 hónap áll rendelkezésre.

A felhívás „indokoltsága és célja”, avagy a kormány helyzet- és jövőképe

Az alábbi két bekezdést a pályázati felhívásból idézzük:

„A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete elmarad az európai átlagtól, ahogyan arra mind a 2019. évi, mind a 2020. évi országjelentés is rámutat. Idősödik a pedagógusállomány: 2019- ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarország a pedagógusbérek életkor szerinti növekedését tekintve azon országok közé tartozik, ahol a teljes százalékos növekedés viszonylag magas, de a növekedés kevésbé releváns a tanári pálya elején és általában jelentős szolgálati időre van szükség a legmagasabb fizetési tartomány eléréséhez (42 év szolgálati idővel átlagosan 84 százalékos béremelkedés érhető el). Ez azt eredményezi, hogy a tanárok gyakran csak rövid ideig kapják meg a lehetséges legmagasabb fizetést, és nem is minden tanárnak sikerül egyáltalán ezt elérnie. Mind a 2022. évi országjelentés, mind az országspecifikus ajánlások hosszabb ideje visszatérő eleme a pedagógusbér-emelés szükségessége. A pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, miközben az Európai Unió és az OECD országok esetében a 80–90 százaléka [Csehország 66 százalék, Lengyelország 73 százalék, Szlovénia 78 százalék, EU23 átlag 84 százalék (EducationataGlance2021)]. Az idős tanárok aránya 2003 óta folyamatosan nő a magyar oktatási rendszerben. A pedagógusszakma területén célunk egy stabil és kiszámítható jövőkép biztosítása. Növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét, biztosítani kell a minőségi teljesítmény differenciált elismerését, mely által a pedagóguspálya vonzóbbá válik, elősegítve ezzel a pedagógusok fenntartható utánpótlását, a fiatal pedagógusok pályán maradását.”

„A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbére 2025. január 1-jéig eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán marad. Ennek érdekében már 2023-ban béremelési intézkedésre kerül sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri 2023. január 1-jével legalább a 64,7 százalékot, 2024. január 1-jével legalább a 71,8 százalékot. Ezen túlmenően cél, hogy a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű legyen. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok 2025-re vonatkozó béremelésének 10 százalékponttal magasabbnak kell lennie, mint a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus 2025. évi átlagos béremelése. Az intézkedés jogszabályban kerül rögzítésre. Az éves emeléseket visszamenőlegesen az adott év január 1-jétől kell alkalmazni. A később bevezetendő teljesítményértékeléshez igazodva differenciált minőségi juttatást kívánunk alkalmazni annak érdekében, hogy ösztönözzük a pedagógusokat a magas színvonalú munkavégzésre, melynek szempontrendszerét és végrehajtását széleskörű szakmai együttműködésben dolgozzuk ki. Jelen felhívás kapcsolódik a Hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten foglalkozó pedagógusok többletjuttatása című, EFOP-PLUSZ-2.2.1-24 kódszámú felhíváshoz. A 2025-re elérendő diplomás átlagbér 80 százalékát elérő arányt jelen támogatási konstrukció biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok számára is.”

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS