Pedagógus életpályamodell:
762 593 390 395 forintra „pályázhat” a Belügyminisztérium

2024. 02. 12., 16:10

Megjelent az „EFOP_PLUSZ-2.1.1-24 Pedagógus életpályamodell” című felhívás kitöltőprogramja – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében megjelent felhívásra a Belügyminisztérium nyújthat be támogatási kérelmet 2024. február. 9. 9 óra 0 perctől március.11. 8 óra 59 percig az elektronikus kitöltő program segítségével.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 762 593 390 395 forint; a forrást az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás célja „a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbérének növelése” – olvasható az itt elérhető (és alább letölthető) felhívásban. A projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 84 hónap áll rendelkezésre.

A felhívás „indokoltsága és célja”, avagy a kormány helyzet- és jövőképe

Az alábbi két bekezdést a pályázati felhívásból idézzük:

„A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete elmarad az európai átlagtól, ahogyan arra mind a 2019. évi, mind a 2020. évi országjelentés is rámutat. Idősödik a pedagógusállomány: 2019- ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarország a pedagógusbérek életkor szerinti növekedését tekintve azon országok közé tartozik, ahol a teljes százalékos növekedés viszonylag magas, de a növekedés kevésbé releváns a tanári pálya elején és általában jelentős szolgálati időre van szükség a legmagasabb fizetési tartomány eléréséhez (42 év szolgálati idővel átlagosan 84 százalékos béremelkedés érhető el). Ez azt eredményezi, hogy a tanárok gyakran csak rövid ideig kapják meg a lehetséges legmagasabb fizetést, és nem is minden tanárnak sikerül egyáltalán ezt elérnie. Mind a 2022. évi országjelentés, mind az országspecifikus ajánlások hosszabb ideje visszatérő eleme a pedagógusbér-emelés szükségessége. A pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, miközben az Európai Unió és az OECD országok esetében a 80–90 százaléka [Csehország 66 százalék, Lengyelország 73 százalék, Szlovénia 78 százalék, EU23 átlag 84 százalék (EducationataGlance2021)]. Az idős tanárok aránya 2003 óta folyamatosan nő a magyar oktatási rendszerben. A pedagógusszakma területén célunk egy stabil és kiszámítható jövőkép biztosítása. Növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét, biztosítani kell a minőségi teljesítmény differenciált elismerését, mely által a pedagóguspálya vonzóbbá válik, elősegítve ezzel a pedagógusok fenntartható utánpótlását, a fiatal pedagógusok pályán maradását.”

„A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbére 2025. január 1-jéig eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán marad. Ennek érdekében már 2023-ban béremelési intézkedésre kerül sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri 2023. január 1-jével legalább a 64,7 százalékot, 2024. január 1-jével legalább a 71,8 százalékot. Ezen túlmenően cél, hogy a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű legyen. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok 2025-re vonatkozó béremelésének 10 százalékponttal magasabbnak kell lennie, mint a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus 2025. évi átlagos béremelése. Az intézkedés jogszabályban kerül rögzítésre. Az éves emeléseket visszamenőlegesen az adott év január 1-jétől kell alkalmazni. A később bevezetendő teljesítményértékeléshez igazodva differenciált minőségi juttatást kívánunk alkalmazni annak érdekében, hogy ösztönözzük a pedagógusokat a magas színvonalú munkavégzésre, melynek szempontrendszerét és végrehajtását széleskörű szakmai együttműködésben dolgozzuk ki. Jelen felhívás kapcsolódik a Hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten foglalkozó pedagógusok többletjuttatása című, EFOP-PLUSZ-2.2.1-24 kódszámú felhíváshoz. A 2025-re elérendő diplomás átlagbér 80 százalékát elérő arányt jelen támogatási konstrukció biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok számára is.”

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS