Pedagógus életpályamodell:
762 593 390 395 forintra „pályázhat” a Belügyminisztérium

2024. 02. 12., 16:10

Megjelent az „EFOP_PLUSZ-2.1.1-24 Pedagógus életpályamodell” című felhívás kitöltőprogramja – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében megjelent felhívásra a Belügyminisztérium nyújthat be támogatási kérelmet 2024. február. 9. 9 óra 0 perctől március.11. 8 óra 59 percig az elektronikus kitöltő program segítségével.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 762 593 390 395 forint; a forrást az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás célja „a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbérének növelése” – olvasható az itt elérhető (és alább letölthető) felhívásban. A projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 84 hónap áll rendelkezésre.

A felhívás „indokoltsága és célja”, avagy a kormány helyzet- és jövőképe

Az alábbi két bekezdést a pályázati felhívásból idézzük:

„A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete elmarad az európai átlagtól, ahogyan arra mind a 2019. évi, mind a 2020. évi országjelentés is rámutat. Idősödik a pedagógusállomány: 2019- ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarország a pedagógusbérek életkor szerinti növekedését tekintve azon országok közé tartozik, ahol a teljes százalékos növekedés viszonylag magas, de a növekedés kevésbé releváns a tanári pálya elején és általában jelentős szolgálati időre van szükség a legmagasabb fizetési tartomány eléréséhez (42 év szolgálati idővel átlagosan 84 százalékos béremelkedés érhető el). Ez azt eredményezi, hogy a tanárok gyakran csak rövid ideig kapják meg a lehetséges legmagasabb fizetést, és nem is minden tanárnak sikerül egyáltalán ezt elérnie. Mind a 2022. évi országjelentés, mind az országspecifikus ajánlások hosszabb ideje visszatérő eleme a pedagógusbér-emelés szükségessége. A pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, miközben az Európai Unió és az OECD országok esetében a 80–90 százaléka [Csehország 66 százalék, Lengyelország 73 százalék, Szlovénia 78 százalék, EU23 átlag 84 százalék (EducationataGlance2021)]. Az idős tanárok aránya 2003 óta folyamatosan nő a magyar oktatási rendszerben. A pedagógusszakma területén célunk egy stabil és kiszámítható jövőkép biztosítása. Növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét, biztosítani kell a minőségi teljesítmény differenciált elismerését, mely által a pedagóguspálya vonzóbbá válik, elősegítve ezzel a pedagógusok fenntartható utánpótlását, a fiatal pedagógusok pályán maradását.”

„A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rendszerben, a szakképzés kivételével) átlagbére 2025. január 1-jéig eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán marad. Ennek érdekében már 2023-ban béremelési intézkedésre kerül sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri 2023. január 1-jével legalább a 64,7 százalékot, 2024. január 1-jével legalább a 71,8 százalékot. Ezen túlmenően cél, hogy a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű legyen. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok 2025-re vonatkozó béremelésének 10 százalékponttal magasabbnak kell lennie, mint a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus 2025. évi átlagos béremelése. Az intézkedés jogszabályban kerül rögzítésre. Az éves emeléseket visszamenőlegesen az adott év január 1-jétől kell alkalmazni. A később bevezetendő teljesítményértékeléshez igazodva differenciált minőségi juttatást kívánunk alkalmazni annak érdekében, hogy ösztönözzük a pedagógusokat a magas színvonalú munkavégzésre, melynek szempontrendszerét és végrehajtását széleskörű szakmai együttműködésben dolgozzuk ki. Jelen felhívás kapcsolódik a Hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten foglalkozó pedagógusok többletjuttatása című, EFOP-PLUSZ-2.2.1-24 kódszámú felhíváshoz. A 2025-re elérendő diplomás átlagbér 80 százalékát elérő arányt jelen támogatási konstrukció biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok számára is.”

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS