Parragh László: „meg kell győzni a szülőket is arról, hogy szakmát tanulni küldjék a gyerekeket”

2019. 08. 26., 08:01

Óriási verseny van a világban az országok között a szakképzett munkaerőért, ebben Magyarország jó helyen áll, mutatja ezt az is, hogy minden eddiginél több szakmában tudott versenyzőt nevezni a fiatal szakemberek világversenyére – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután Kazanyban vasárnap felkereste a WorldSkills rendezvényen induló magyar versenyzőket.

A magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy megfordult a trend, tíz év után először szeptemberben többen kezdik meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint az általános gimnáziumban – emelte ki. A szakképzés társadalmi elismertségének növekedését jelzi, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben szakgimnáziumban 31 157, általános gimnáziumban 28 738, szakközépiskolában 17 593, szakiskolában 1088, készségfejlesztő iskolában 311 tanuló kezdi meg tanulmányait.    

Parragh László szerint a szakképzés erősödődéséhez hozzájárult az is, hogy a társadalomban egyre inkább közbeszéd tárgya egy szakma megszerzése. Tudatosult a fiatalokban az is, hogy a szakmák az alkotás örömét is jelentik, és talán ami a legfontosabb, megélhetést, biztos egzisztenciát adnak, kellő ambíció esetén pedig a továbbtanulás is biztosított. Ahhoz, hogy a szakképzésben bekövetkezett trendforduló tartós legyen, meg kell győzni a szülőket is arról, hogy szakmát tanulni küldjék a gyerekeket, emellett a kamara és a vállaltok közötti együttműködést erősíteni kell.

A kamara elnöke úgy látja, a WorldSkills verseny egyértelműen mutatja, hogy minden ország számára kiemelkedő jelentőségű a szakképzés. Kazanyban 1300 fiatal szakmunkás versenyez 63 országból, és a kevésbé fejlett térségekből is érkeztek magas képzettséget igénylő szakmában versenyzők. Magyarország méretéhez képest átlag feletti részvételi lehetőséget tudott elérni, 22 szakmában 24-en versenyeznek a magyar csapatban. Egyértelműen mutatja a WorldSkills verseny azt is, hogy lebomlanak a határok a közép- és a felsőfokú oktatás között, a szakmunka elvégzése technikusi végzettséget igényel – mondta Parragh László.

Felidézte, a térség rendszerváltó országai azzal a problémával szembesültek, hogy a jól képzett munkaerejük java elment, a maradék pedig minőségében és mennyiségében kevés a gazdaság növekedésének támogatásához. Magyarország ezzel a problémával jóval korábban kezdett foglalkozni a többi országnál, a megoldást jelentő lépéseket  meg kell tenni ahhoz, hogy az ország gazdasági előnyét a szakember-utánpótlásban is meg tudja erősíteni. A kamara egyértelmű álláspontja, hogy értékteremtés, jól képzett szakmunkás nélkül egy ország nem lesz sikeres – fogalmazott Parragh László. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS