2018 januárja és 2019 májusa között több mint 14 százalékkal nőtt az egyéni vállalkozók száma Magyarországon. Egyre többen választják az európai szinten is kedvezőnek számító adózási módszereket, ezáltal robbanásszerűen növekedik a KATA-s és a KIVA-s cégek aránya is a piacon. Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezetője arról beszélt, mostanra olyan foglalkozási körökben is kiemelkedően sok az egyéni vállalkozó, ahol korábban egyáltalán nem volt ez jellemző.
A magyar kormány az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) érdektelenségre hivatkozva kivezeti, így a kisvállalkozók a KIVA és a kisadózók adója (KATA) közül választhatnak a jövőben, melyekben egy valami közös: mindkettő elképesztő népszerűségnek örvend a cégek körében.
A hivatalos statisztikák szerint 2018-ra a kisadózók adóját választók száma átlépte a 300 ezret, ami azt jelenti, hogy szinte minden harmadik cég ezt az uniós szinten is példaértékű adózási módot választja, miközben a KIVA-s adózók száma néhány év leforgása alatt megötszöröződött.
Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó ügyvezetője elmondta, 2018 év eleje és 2019 májusa között 450 ezerről 514 ezer fölé emelkedett az egyéni vállalkozók száma Magyarországon, ami egyrészt azt mutatja, hogy sok cég a kedvező adózási formákra vált, másrészt folyamatosan nő a vállalkozói kedv hazánkban, és egyre többen mernek belevágni céljaik megvalósításába.
„Az építőiparban például másfél év alatt 13 ezerrel több egyéni vállalkozó jelent meg a piacon, ami egyértelműen annak a jele, hogy sokkal kedvezőbben tudnak így munkákat vállalni, hiszen a KATA és a KIVA adózási formák által több pénz marad a zsebükben” – magyarázta Sárospataki Albert.
Hozzátette azt is, az ingatlanpiacon például feltehetően azért tapasztalható bővülés, mert az addig alkalmazotti munkaviszonyban dolgozók inkább kiváltották az egyéni vállalkozóit, hogy a saját lábukra álljanak.
5 foglalkozási kör, ahol kilőtt a kisvállalkozói piac
Az építőipar mellett a leglátványosabban a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozó kisvállalkozások száma nőtt meg, másfél év alatt több mint 13 ezerrel. A dobogó harmadik fokára a TEÁOR kódok szerint külön nem említett egyéb tevékenységű kisvállalkozások lendültek fel, 2018 januárja és 2019 májusa között 7500-zal.
Az élmezőnyhöz tartozik még a foglalkozási köröket illetően a kommunikáció, illetve az adminisztratív és szolgáltatási támogató tevékenység is. Előbbinél közel hatezerrel, utóbbinál több mint hatezerrel nőtt a kapcsolódó kisvállalkozások aránya a közelmúltban.
Érdekesség, hogy bár a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat foglalkozási körében is több kisvállalkozás üzemel Magyarországon, mint 2018 elején, de 2019 első félévében csak itt volt tapasztalható jelentős, 500-as nagyságrendű visszaesés.
Tömegesen hagyják el a számlatömbjeiket
A kisvállalkozói piac átalakulásával együtt jár, hogy nő az online számlázás iránti igény is. Így ugyanis minimálisra csökkenthetők az időrabló számlázási feladatok, amivel munka, nyomtatási és postai költség is megspórolható.
„A Billingo-nál is érezhetőek ezek a változások. Azt látjuk, hogy az egyéni vállalkozók is felismerték azt, hogy az online számlázási platformok nagy könnyebbséget hoznak el a vállalkozói létükbe. Egyre többen használják már ebből az adózói körből is például a könyvelői programokkal való integrációkat, különböző számlázási automatizálásokat, amikkel lényeges időmegtakarítást és energiaspórolást érnek el” – mondta Sárospataki Albert.
A cégnél az utóbbi időben azt vették észre, hogy az érdeklődők zöme kiábrándult a hagyományos számlázási módszerekből, tömegesen hagyják el a számlatömbjeiket, mert ők is követik a trendet és egyéni vállalkozóként inkább másra fordítják az idejüket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.