Ön felvenne takarításhoz céges pólót?

2019. 09. 02., 17:00

Van, akinek a munka és a magánélet két egymástól nagyon távol álló dolog. És van, akinek lazább az átjárás a két terület között – olvasható a DreamJo.bs blogjában.

Van, aki értékesebb munkavállalónak tartja magát, ha este is és hétvégén is olvas email-eket, mások viszont éppen akkor büszkék magukra, ha sikerül elkerülniük a munkaidőn kívüli email csekkolgatást – olvasható a DreamJo.bs blogbejegyzésében.

A munkahelyi és magánéleti szerepet szétválasztók általában nem tartanak személyes tárgyakat a munkahelyükön, nincs fényképük a családról az íróasztalon, és nincs saját bögréjük a konyhában. Nem viselnek munkahelyi szimbólumokat munkaidőn kívül, még takarításhoz sem vennék fel egy céges ruhadarabot.

Bár a határok meghúzása a szegmentálók számára ösztönös, szélsőséges esetben külön erőfeszítéseket tesznek azért, hogy véletlen se szivárogjon át az információ egyik területről a másikra. Az integráló társaik olykor zavarhatják őket, hiszen nem csak saját magánéletüket védik, hanem másokéra sem kíváncsiak.

Az integrálóknak viszont egyenesen kihívást jelenthet a munka és magánélet közötti határ meghúzása. Ezen típusba tartozók túlműködve, akár munkamániások is lehetnek, a kiégésre is nagyobb az esélyük, mint a határokat jól tartóknak.

A vezető viselkedése mindig mintaként szolgál; ő jelöli ki, hol ér véget a munka, és hol kezdődik a magánélet. Ha nála elmosódnak a határok, a beosztottaktól sem lehet nagyon mást várni. Ugyanez igaz a közvetlen csapatra is. Ha mindenki küldözget üzeneteket munka után, nehéz lesz egyedüli szegmentálóként nemet mondani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS