Négynapos munkahét? Jöhet, ha mérhető az eredményessége

Négynapos munkahét? Jöhet, ha mérhető az eredményessége
2023. 03. 02., 16:07

A négynapos munkahét munkaadóként versenyelőnyt jelenthet annak a cégnek, amelyik a home office mellett ezt is biztosítja. Egy friss, hazai kkv-kat kérdező felmérés szerint a vállalatok közel harmada megfontolná a rövidebb munkahét bevezetését. A felmérésből az is kiderült, hogy a mérhető hatékonyság a fő mozgatórugója ezeknek a HR újításoknak.

A legnagyobb kihívások

A Cégmenedzser Szoftver Kft. felmérése komplexen vizsgálta, hogy ebben a gazdasági nehézségekkel teli időszakban melyek a legnagyobb, kkv-kat érintő kihívások: elsődleges prioritása a vállalatoknak a megnövekedett működési költségek csökkentése (68 százalék), de hasonlóan nagy arányban terveznek új vevőket és új piacokat is felkutatni (64 százalék) az eredményesség növelése érdekében. Ami szintén érdekes, hogy a vállalatok majdnem felének óriási kihívás a munkavállalók megtartása, és azok elégedettségének növelése.

Legyél vonzó, de a hatékonyság a fő cél

Nem véletlen, hogy a megkérdezett szolgáltató, gyártó és kereskedő cégvezetők háromnegyede tervez munkavállalókat érintő változtatásokat is idén. 50 százalékuk a munkaerő-kihasználtság és hatékonyságnövelés érdekében, 25 százalékuk pedig azért, hogy vonzó munkáltatóként gondoljanak rájuk a leendő munkavállalók. Munkáltatói oldalról vizsgálva tehát elmondható, hogy a HR kezdeményezések fő célja mégiscsak a vállalati szintű eredményesség fokozása.

Manapság nagyobb vonzerővel bír egy olyan munkahely, ahol a bérigények teljesülnek, és ahol a rugalmas munkavégzés (home office és a négynapos munkahét) biztosított. Itt azonban van egy ellentmondás, hiszen a munkáltatónak úgy kellene fokozni az eredményességet, hogy közben költséget is csökkentsen”mondja Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Négynapos munkahét: igen, nem, talán

A felmérés konkrétan a négynapos munkahét ötletére is rákérdezett, amely már számos hazai, sikeres tesztidőszakon van túl. A hazai kkv-k azonban egyelőre felemásan állnak a kérdéshez: 34 százalékuk már teszteli, vagy kacérkodik a bevezetéssel, 43 százalékuk bár jó ötletnek, de kivitelezhetetlennek tartja saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek esetében), 23 százalékuk viszont egyáltalán nem hisz benne.

„Úgy látjuk, az a vállalat fogja jó eséllyel meglépni a négynapos munkahéthez hasonló, rendszerszintű HR változtatásokat, amelyik már az első pillanattól tudja mérni tudja annak eredményeit, és azokat képes hatékonyságnövelésre fordítani”tette hozzá Jagodics Tamás.

A vállalatok és szervezetek működési hatékonyságának mérésére és növelésére is alkalmas vállalatirányítási rendszerek az említett munkavállalói változásokat is képesek nyomon követni, monitorozni és értékelni.

Digitalizációban is van még mit behoznunk

A kkv-k több mint 60 százaléka tervez idén valamilyen digitális fejlesztést, vagy azért, mert hisz a fejlődésben (56 százalék), vagy azért, mert fél, hogy a versenytársaktól lemarad (9 százalék). A válaszadók többsége CRM, vagy vállalatirányítási rendszert vezetne be, illetve webáruház indítását vagy fejlesztését tervezi.

Fejlődni még bőven van hova: az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő Digitális Gazdaság és Társadalom Index 2022-es mutatói szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 34 százaléka használ tevékenységéhez elektronikus megoldásokat. Az uniós átlag ezzel szemben jelenleg 55 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS