A négynapos munkahét munkaadóként versenyelőnyt jelenthet annak a cégnek, amelyik a home office mellett ezt is biztosítja. Egy friss, hazai kkv-kat kérdező felmérés szerint a vállalatok közel harmada megfontolná a rövidebb munkahét bevezetését. A felmérésből az is kiderült, hogy a mérhető hatékonyság a fő mozgatórugója ezeknek a HR újításoknak.
A Cégmenedzser Szoftver Kft. felmérése komplexen vizsgálta, hogy ebben a gazdasági nehézségekkel teli időszakban melyek a legnagyobb, kkv-kat érintő kihívások: elsődleges prioritása a vállalatoknak a megnövekedett működési költségek csökkentése (68 százalék), de hasonlóan nagy arányban terveznek új vevőket és új piacokat is felkutatni (64 százalék) az eredményesség növelése érdekében. Ami szintén érdekes, hogy a vállalatok majdnem felének óriási kihívás a munkavállalók megtartása, és azok elégedettségének növelése.
Nem véletlen, hogy a megkérdezett szolgáltató, gyártó és kereskedő cégvezetők háromnegyede tervez munkavállalókat érintő változtatásokat is idén. 50 százalékuk a munkaerő-kihasználtság és hatékonyságnövelés érdekében, 25 százalékuk pedig azért, hogy vonzó munkáltatóként gondoljanak rájuk a leendő munkavállalók. Munkáltatói oldalról vizsgálva tehát elmondható, hogy a HR kezdeményezések fő célja mégiscsak a vállalati szintű eredményesség fokozása.
„Manapság nagyobb vonzerővel bír egy olyan munkahely, ahol a bérigények teljesülnek, és ahol a rugalmas munkavégzés (home office és a négynapos munkahét) biztosított. Itt azonban van egy ellentmondás, hiszen a munkáltatónak úgy kellene fokozni az eredményességet, hogy közben költséget is csökkentsen” – mondja Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A felmérés konkrétan a négynapos munkahét ötletére is rákérdezett, amely már számos hazai, sikeres tesztidőszakon van túl. A hazai kkv-k azonban egyelőre felemásan állnak a kérdéshez: 34 százalékuk már teszteli, vagy kacérkodik a bevezetéssel, 43 százalékuk bár jó ötletnek, de kivitelezhetetlennek tartja saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek esetében), 23 százalékuk viszont egyáltalán nem hisz benne.
„Úgy látjuk, az a vállalat fogja jó eséllyel meglépni a négynapos munkahéthez hasonló, rendszerszintű HR változtatásokat, amelyik már az első pillanattól tudja mérni tudja annak eredményeit, és azokat képes hatékonyságnövelésre fordítani” – tette hozzá Jagodics Tamás.
A vállalatok és szervezetek működési hatékonyságának mérésére és növelésére is alkalmas vállalatirányítási rendszerek az említett munkavállalói változásokat is képesek nyomon követni, monitorozni és értékelni.
Digitalizációban is van még mit behoznunk
A kkv-k több mint 60 százaléka tervez idén valamilyen digitális fejlesztést, vagy azért, mert hisz a fejlődésben (56 százalék), vagy azért, mert fél, hogy a versenytársaktól lemarad (9 százalék). A válaszadók többsége CRM, vagy vállalatirányítási rendszert vezetne be, illetve webáruház indítását vagy fejlesztését tervezi.
Fejlődni még bőven van hova: az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő Digitális Gazdaság és Társadalom Index 2022-es mutatói szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 34 százaléka használ tevékenységéhez elektronikus megoldásokat. Az uniós átlag ezzel szemben jelenleg 55 százalék.
Története egyik legnagyobb szabású fejlesztését hajtották végre a CSABAcast Kft. könnyűfémöntödéjében, a csaknem nyolcvan éve működő Heves vármegyei üzem így már a tisztán elektromos hajtású járművek gyártásában is részt vehet, energetikai rendszere pedig a magyar piacon úttörő megoldással segíti a termelést.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.
