Négy órás munkát azonnal vállalnának a kisgyermekes anyukák

2018. 12. 07., 09:46

Több mint 2 ezer kisgyermekes édesanyát kérdezett meg a Pepita.hu az egyik legnagyobb áruházlánccal karöltve, hogy mi a véleményük a részmunkaidős munkavállalásról. Majd ötven százalékuk azonnal vállalna munkát kiskorú gyermeke mellett, ha napi négy órában megtehetné!

Igen sokrétű, miért gondolják nehéznek az anyukák a munkába való visszatérést. A felmérésben részt vett 2211 édesanya negyede azért, mert párja nagyon eltérő munkarendben dolgozik, 22,1 százaléka azért, mert nem számíthatnak a nagyszülőkre. 19,4 százaléka a sok utazás és a kevés bölcsődei férőhely okoz gondot, 14,4 százaléka vallott arról, hogy nem tudná kisbabáját másra hagyni lelki okok miatt, 12,5 százaléka pedig nem tud visszamenni a régi munkahelyére.

Hogy napi hány órát vállalnának legszívesebben? 42,6 százalékuk gondolja úgy, hogy kisbabája mellett csupán 4 óra férne bele a napjába, 36,9 százalék 6 órát dolgozna, 13,6 százalék 8 órát is bevállalna. Olyan is van, aki 4 óránál kevesebbet töltene távol az otthon lévő csöppségtől.

„A választ adó édesanyák csak alátámasztották azt, amivel naponta szembesülünk, hogy mennyire nem egyszerű szülés után újra munkába állniuk. Közvélemény-kutatásunkkal erre szeretnénk rávilágítani” – fűzött magyarázatot az adatokhoz Dorcsinecz József, a Pepita.hu társtulajdonosa.

Az anyukák 72 százaléka délelőtti munkarendben gondolkozna, minden ötödik viszont szívesen járna kötetlen időbeosztásban. Majdnem háromnegyedük szellemi munkát végezne, a többiek a fizikai munkakörtől sem riadna vissza részmunkaidőben.

Az anyukák kicsivel több, mint a fele otthonról végezhető munkára vágyik, 45 százalékuknak viszont nincs ellenvetése a munkahelyen végzendő feladatok ellen. 

Arra a kérdésre, mi az, amiért részmunkaidőt vállalna kisgyermeke mellett, szinte minden második anyuka válaszolta, azt, hogy tisztán anyagi okok miatt. Csupán 8,4 százaléknak van szüksége lelki okok miatt a napi néhány óra kikapcsolódásra az otthoni teendőkből, s 39,7 százalék vélekedik úgy, hogy mindkét indok miatt jól jönne a részmunkaidős lehetőség.

„Sajnálatos tény, hogy az Európai Unió közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók száma, mint nálunk. Most a felmérésből is kiderült, mekkora igény van Magyarországon is a részmunkaidőre” – mondja Dorcsinecz József. 

„Ezen szeretne változtatni vállalatunk, azzal, hogy a kisbabával otthon töltött idő után új, családbarát részmunkaidős koncepciót kínálunk a kismamáknak, amely segíthet a fokozatos visszatérésükben”– válaszolta Szigeti Barbara, a TESCO HR-vezetője arra a kérdésre, mi motiválta az áruházláncot a felmérésben való részvételre.

A HR vezető úgy véli, jelenleg azért dolgozik 16 ezer munkavállalójuk ötöde heti kevesebb, mint 30 órában, mert sokak szerint a részmunkaidő kiszámíthatatlan. Ezért 2018 őszétől beindult a heti fix 5-10-15-20-25 órás részmunkaidő, ami nagy segítség – többek között a babázás alatti, vagy utáni munkavállalóknak –, hogy kiszámítható maradjon a magánéletük.

Egyedülálló, hogy az ezt a konstrukciót választók, -- így például a kisgyerekes édesanyák – munkaszerződésébe belekerül, hogy milyen időpontokban fog beosztást kapni, ezáltal garantálják, hogy ettől eltérően nem fogják foglalkoztatni.

„Idén az irodáinkban elindult a flexworking. Ennek köszönhetően, a vezetővel egyeztetve, már otthonról is lehet dolgozni. A Tesco ezzel is igyekszik hozzájárulni az egészséges munka-magánélet egyensúly kialakításához. Ez kiemelten fontos szempont a kisgyermekes munkatársak számára is ” – tette hozzá a HR-vezető.

A kutatásról:

A reprezentatív kutatás 2211 nő megkérdezésével készült. 13 kérdés szerepelt a kérdőívben, amely az iskolai végzettség, a lakóhely, a gyermekek száma mellett olyan kérdésekre kereste a választ, hogy hány órát vállalnának szívesen, milyen típusú munkára vágynak, s hogy miért érzik nehéz életfeladatnak visszatérni a szülés után a munkás hétköznapokba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS