Nagy változás előtt áll a szakképzés, most érdemes OKJ képzésre jelentkezni

2019. 07. 15., 13:30

Várhatóan 2020-tól változik a szakképzés, a kormány jelentősen csökkentené a választható szakmák körét. Sok szakképesítés megszűnik, sok pedig csak nappali, 5 éves technikusi képzésben szerezhető meg ezután. A vizsgaszervezés is állami irányítás alá kerül majd.

A TanfolyamokOKJ.hu összegyűjtötte a legfontosabb információkat a témában.

A szakképzés átfogó átalakítására készül a kormány. A Szakképzés 4.0 dokumentumban megfogalmazott, és a kormány által elfogadott stratégia szerint a jelenleg az Országos Képzési Jegyzékben található összesen 766 államilag elismert szakmai képzést 200 alá csökkentenék 2020-tól.

Az OKJ rendszer szakképesítéseit a jövőben két részre osztanák. Az alapszakmák ötéves technikumban, hároméves szakképző iskolában, illetve iskolarendszerű felnőttoktatásban másfél-három év alatt lennének megszerezhetőek.

A másik csoportot azok a szakmai képesítések alkotnák, amelyek a fentieknél rövidebb idejűek vagy specializációként ráépülnek valamelyik alapszakmára. Ezeket azonban csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontokban kellene.

Az OKJ-ban szereplő minden szakma kiegészül majd digitális szintekkel. Ezt ágazatonként fogják meghatározni, hogy a digitalizáció milyen tudást, képességeket és készségeket igényel.

Még folyamatban van az új képzési jegyzék alapszakmáinak meghatározása, de őszre elkészülnek a szakképzés jogi kereteit kijelölő új rendeletek, a tél folyamán pedig kidolgozzák a képzések tartalmát és a vizsgakövetelményeket. Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy újfajta foglalkozások, munkakörök megjelenésére lehet majd számítani az OKJ változásával.

Milyen hatással lesznek a változások a tanulni vágyókra?

Az intézkedések egyik legfontosabb következménye, hogy a jelenleginél jóval kevesebb szakma közül lehet majd választani. Azt, hogy pontosan mely szakmák tűnnek majd el, csak a rendelet nyilvánosságra hozása után derül majd ki.

A képzések nagy valószínűséggel drágulnak, hiszen jelentősen megnő a képzési idő.

Kevesebb képző közül lehet majd választani. A 2019. márciusi adatok szerint Magyarországon 1581 felnőttképző található, ebbe a számba beletartoznak az állami és egyházi fenntartású iskolák és a szakképzési centrumok is. Utóbbiak jogosultsága továbbra is él majd, azonban a tervezet értelmében a piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló engedélye megszűnhet.

A jelenlegi OKJ felnőttképzési rendszer lehetővé teszi a rugalmas és rövid időtartamú OKJ tanfolyamok szervezését, amelyeket a munka és család mellett tanulni vágyók is teljesíteni tudnak. 2020-tól azonban már több év alatt lehet majd csak elvégezni a szakmai képzéseket, mely jelentősen megnehezíti a munka és család melletti szakmaváltást.

Az intézkedés további várható következménye, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válhat, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlennek számít.

 „A szabályozás előreláthatólag 2020 év elején lép majd életbe, a 2019 őszén induló képzések azonban még a jelenlegi OKJ rendszerben kerülhetnek megszervezésre. Érdemes tehát még ebben az évben, minél hamarabb elkezdeni a kiszemelt képzést” – nyilatkozta Szabó Andrea, a TanfolyamokOKJ.hu munkatársa.

A jövőre várhatóan megszűnő képzések ellenére, a korábban megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS