Nagy béremelkedés jöhet a járványhelyzet után

2021. 03. 12., 13:45

A koronavírus-járvány hatására tavaly a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jellemezte a munkaerőpiacot. 2020-ban összességében 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel a cégek, melyekre átlagban 25 százalékkal több jelentkező volt. Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint jelenleg a munkanélküliek elkeseredetten keresnek állást akkor is, ha semmilyen tapasztalatuk nincs a meghirdetett munkakörben. 2021 második felére azt jósolja, hogy a legtöbben visszatérhetnek eredeti foglalkozásukhoz, ami újabb munkaerőhiányt hoz létre, ez pedig béremelkedést eredményez.

Ahogy megjelent a koronavírus Magyarországon 2020 márciusában, a cégek tulajdonképpen a járvány terjedésének visszaszorítása érdekében hozott intézkedésekkel egy időben húzták be a kéziféket. Sokan ameddig tudták, megtartották az embereket, míg mások a pánikhelyzetben elküldték az alkalmazottaikat.

Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa emlékeztetett arra, hogy a járványt megelőzően egymásra licitáltak a cégek, hogy megszerezzenek egy-egy embert, a jelöltek pedig sok esetben nem is tudták eldönteni, mennyi pénzt kérjenek, de egy évvel ezelőtt ez a jelenség átmenetileg megszűnt.

„A határozott idejű szerződéseket a vállalatok nem hosszabbították meg az alkalmazottakkal, és volt, ahol muszáj volt elküldeni bizonyos számú munkavállalót. Nyáron jobban beindult minden ágazat, és mire elértük az őszt, addigra elfogyott a piacról a jó munkaerő. A cégvezetők csak a túlélésre törekedtek, pedig valójában ilyenkor van lehetőség a minőségi cserére és a kiemelkedő szakemberek kiválasztására” – magyarázta a vezetési és toborzási szakértő.

Mint mondta, tavaly közel 20 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel, melyekre átlagosan 25 százalékkal többen jelentkeztek. Érezhető volt egy olyan tendencia, hogy a legtöbb munkanélküli elkeseredetten keresett állást, és arra is beadták a jelentkezésüket, amihez valójában nem is értenek. A jelöltek minősége tehát felhígult.

Elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg a piacon

Ami a közeljövőt illeti, Nemes-Nagy Szilvia szerint, ha valaki a járvány előtt több pénzt tudott keresni az eredeti szakmájában, mint jelenleg, akkor nem fog majd ugyanott megmaradni a nyitást követően. Hogy ez mikor lesz, az egyelőre kérdéses, de az előrejelzések szerint az év második felében már biztosan újraindul a gazdaság.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a szakemberek megtalálása semmivel nem lett könnyebb, mert szakképzetlen munkaerőből van több. A betöltetlen álláshelyek kb. 19 százaléka igényel most felsőfokú végzettséget, de a munkanélküliek kevesebb mint 4 százaléka keres ilyen állást.

„Megfigyelhető, hogy az álláskeresők 54 százaléka aktív, és 46 százalékuk passzív. Az utóbbi csoporthoz tartozók szívesen váltanának, de nem minden áron, és pláne nem a járvány ideje alatt, mert a biztonságot választják. Éppen ezért az esetükben nem elég egy hirdetés feladása, el kell azon gondolkodni, hogyan lehet megszólítani őket” – értékelt a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Kiemelte, hogy korábban a pályakezdők voltak többségben a munkanélküliek között, mostanra viszont a 30-40 éves korosztály átvette a helyüket, akiket az 50-60 évesek követnek. Az utóbbi csoport helyzete a nem túl távoli jövőben rendkívül komoly társadalmi problémát is eredményezhet.

Nemes-Nagy Szilvia hozzátette: 2021 első felében még óriási bizonytalanság lesz, de amint megnyugtatóvá válik a helyzet, és beindul a gazdaság, változik a munkaerőpiac is.

„A járványt követően óriási elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg. Ez azt jelenti, hogy mivel nem voltunk üdülni, síelni, nem voltunk a nagymamánál, étteremben, kávézóban hónapok óta, mindent egyszerre akar majd bepótolni a társadalom. Ebből következik, hogy munkaerőre lesz szükség, és a legtöbben vissza fognak térni eredeti foglalkozásukhoz, akiket ideiglenes munkahelyükön pótolni kell a távozás után. Minél nagyobb lesz ezáltal a munkaerőhiány, annál nagyobb béremelés várható” – magyarázta.

Szerinte az év közepétől versenyezhetnek a cégek a minőségi munkaerőért vagy annak megtartásáért, amit alátámaszt az is, hogy a magyar vállalatok többsége optimista az előttünk álló évet tekintve.

Így a cégvezetők és a HR-vezetők számára az a tanácsa, hogy még most, a bérek emelkedése előtt igyekezzenek megtalálni az új kollégákat a hiányzó pozíciókra, és lecserélni azokat a munkatársakat, akiknek a teljesítményével elégedetlenek.

Ehhez a nagyon változatos képzettségű jelentkezők miatt fontos előnyre tesznek szert azok, akik képzettek a kiválasztásban, és azok a cégek, akiknél a toborzási-kiválasztási folyamat egyszerre gyors és precíz, mivel például toborzó szoftvereket, online teszteket használnak a szűrésre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS