A potenciális munkavállalók számára egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása szerint a magyarok 29 százalékánál jelentős tényező a fenntarthatóság a munkahelyválasztásnál.
Az UniCredit Bank számára a fenntarthatóság kiemelkedő jelentőséggel bír. A generációk és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáló, a SteiGennel közös kutatásuk is azt a célt szolgálja, hogy mélységében feltárják a témát, majd az eredmények felhasználásával – és közkinccsé tételével – járuljanak hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.
A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada szerint a nagyvállalatok fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében, ami sokszor a munkahelyválasztásban is tükröződik. Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának jelentős szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért. (A kutatás célcsoportja 4 különböző generáció volt: az 1946–64 között született Baby Boomerek, az 1965–1979 között született X generáció, az 1980–1994 között született Y generáció és az 1995–2003 között született Z generáció.)
A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet (51 százalék). Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34 százalék), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33 százalék). Bár a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyanennyien (62 százalék) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik látszatmegoldások.
A pályakezdő, Z generációs fiatalok között a kutatás szerint magas (29 százalék) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely megújuló energiaforrást használ. Szintén jelentős mértékű (26 százalék) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, vagy hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket támogassanak.
A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – vagyis fenntarthatósági intézkedéseik ne csak díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak munkavállalóiknak.
Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiváló lehet, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is támogatja. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik a szervezeti identitást.
Az UniCredit-podcast első évada is a témával kapcsolatos, az egyes részek itt érhetőek el. Az UniCredit Bank fenntarthatósági oldala itt olvasható.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
