Munkahelyválasztás és fenntarthatóság

Munkahelyválasztás és fenntarthatóság
2021. 12. 14., 08:30

A potenciális munkavállalók számára egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása szerint a magyarok 29 százalékánál jelentős tényező a fenntarthatóság a munkahelyválasztásnál.

Az UniCredit Bank számára a fenntarthatóság kiemelkedő jelentőséggel bír. A generációk és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáló, a SteiGennel közös kutatásuk is azt a célt szolgálja, hogy mélységében feltárják a témát, majd az eredmények felhasználásával – és közkinccsé tételével – járuljanak hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.

A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada szerint a nagyvállalatok fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében, ami sokszor a munkahelyválasztásban is tükröződik. Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának jelentős szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért. (A kutatás célcsoportja 4 különböző generáció volt: az 1946–64 között született Baby Boomerek, az 1965–1979 között született X generáció, az 1980–1994 között született Y generáció és az 1995–2003 között született Z generáció.)

A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet (51 százalék). Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34 százalék), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33 százalék). Bár a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyanennyien (62 százalék) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik látszatmegoldások.

A pályakezdő, Z generációs fiatalok között a kutatás szerint magas (29 százalék) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely megújuló energiaforrást használ. Szintén jelentős mértékű (26 százalék) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, vagy hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket támogassanak.

A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – vagyis fenntarthatósági intézkedéseik ne csak díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak munkavállalóiknak.

Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiváló lehet, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is támogatja. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik a szervezeti identitást.

Az UniCredit-podcast első évada is a témával kapcsolatos, az egyes részek itt érhetőek el. Az UniCredit Bank fenntarthatósági oldala itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS