Munkahelyválasztás és fenntarthatóság

Munkahelyválasztás és fenntarthatóság
2021. 12. 14., 08:30

A potenciális munkavállalók számára egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása szerint a magyarok 29 százalékánál jelentős tényező a fenntarthatóság a munkahelyválasztásnál.

Az UniCredit Bank számára a fenntarthatóság kiemelkedő jelentőséggel bír. A generációk és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáló, a SteiGennel közös kutatásuk is azt a célt szolgálja, hogy mélységében feltárják a témát, majd az eredmények felhasználásával – és közkinccsé tételével – járuljanak hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.

A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada szerint a nagyvállalatok fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében, ami sokszor a munkahelyválasztásban is tükröződik. Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának jelentős szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért. (A kutatás célcsoportja 4 különböző generáció volt: az 1946–64 között született Baby Boomerek, az 1965–1979 között született X generáció, az 1980–1994 között született Y generáció és az 1995–2003 között született Z generáció.)

A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet (51 százalék). Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34 százalék), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33 százalék). Bár a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyanennyien (62 százalék) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik látszatmegoldások.

A pályakezdő, Z generációs fiatalok között a kutatás szerint magas (29 százalék) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely megújuló energiaforrást használ. Szintén jelentős mértékű (26 százalék) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, vagy hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket támogassanak.

A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – vagyis fenntarthatósági intézkedéseik ne csak díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak munkavállalóiknak.

Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiváló lehet, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is támogatja. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik a szervezeti identitást.

Az UniCredit-podcast első évada is a témával kapcsolatos, az egyes részek itt érhetőek el. Az UniCredit Bank fenntarthatósági oldala itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS