2024 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő, a munkanélküliek száma 222 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Részletesebb munkaerőpiaci adatokat a 2023. november – 2024. januári időszakra vonatkozóan tett közzé a KSH:
A 2023. november – 2024. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 226 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.
A férfiaknál a munkanélküliek száma 122 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 104 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A 2023. november – 2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer fő volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezer főre bővült.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer fő volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezer főre csökkent.
A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4 százalékot, a nőknél 70,8 százalékot tett ki.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.