Munkaerő-felvétel: elmúlt a Covid-hatás

A ManpowerGroup a világ 43 országában zajló kutatás keretében a hazai munkáltatók 763 fős reprezentatív mintáját kérdezte meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A válaszok alapján a Munkaerő-piaci Előrejelzés szezonális hatásokkal korrigált nettó értéke +9 százalékon áll, ami 7 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, és 1 százalékponttal a mostani, harmadik negyedévre vonatkozó várakozásoknál is magasabb szintet ért el.

„Az adatokból úgy tűnik, hogy a cégek munkaerő-stratégiáját az év közepe óta már szinte egyáltalán nem befolyásolják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Többségük a konjunktúra folytatódására számít, ez a várakozásukat nagyban erősíti az átoltottságnak mind Magyarországon, mind a legnagyobb külföldi exportpiacokon tapasztalható magas szintje.”

A kilenc százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. Az év végére a legnagyobb, 12 százalékos mértéket – a karácsonyi időszak közeledte miatt nem meglepő módon – a nagy- és kiskereskedelemben regisztrálták, de ugyanekkora a nettó létszámbővítési várakozás a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén is, és tőlük csupán egyetlen százalékponttal maradnak el a gyártócégek (11 százalék). A többi szektorban az átlag körül mozog a bővülést tervező cégek aránya, kissé lemaradva áll a lista végén az étterem-vendéglátás szektor, ahol azonban szintén pozitív, 5 százalékos az előrejelzési mutató.

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19 százalék) és Budapesten (15 százalék) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11 százalék) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5 százalék) és a Közép-Dunántúlon (1 százalék) mérték a felmérés készítői.

A létszámnövelési várakozás a nagy, 250 fő feletti és a közepes, 50 fő feletti cégek körében a legnagyobb: 19, illetve 16 százalék. Ez egyben előrevetíti azt is, hogy egyre több térségben várható kisebb-nagyobb munkaerőhiány, hiszen egy-egy nagyobb munkáltató képes akár egymaga felszívni a környezetében a rendelkezésre álló munkaerő-kínálatot. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos várakozás 2, illetve 5 százalékos mértékű.

A ManpowerGroup mostani felmérésében ismét feltett a szabad pozíciók betöltéséhez kapcsolódó nehézségekről is kérdéseket. A válaszadók 69 százaléka jelezte azt, hogy szembesül ilyen jellegű problémákkal, ezen belül azok aránya, akik jelentős nehézségekről számol be, 32 százalék. Ez utóbbi érték egy negyedévvel ezelőtt még 25 százalék volt, ami azt mutatja, hogy a munkaerőhiány okozta piaci feszültségek erősödnek, és ez a tendencia a következő időszakban várhatóan folytatódik.

Az üres állások betöltésének elősegítésére a cégek 44 százaléka alkalmazza a bérek szintjének emelését. Szintén gyakori eszköz a rugalmasabb munkabeosztások bevezetése (42 százalék). Különféle tréningek, készségfejlesztések vagy mentorprogramok bevezetése a cégek 33 százalékának szerepel az eszköztárában, és a covid-időszak eredményeként ma már a cégek 31 százaléka vezette be ösztönzésként a home office részleges vagy teljes lehetőségét is.

A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 43 vizsgált országból csupán két helyen: Panamában és Dél-Afrikában (-2 százalék) kerültek enyhe mínuszba a foglalkoztatási kilátások. Az élen az Egyesült Államok (+49 százalék) India (+44 százalék) és Kanada (+40 százalék) szerepel. A vizsgált körben szereplő uniós országok között Magyarország a 9 százalékos értékkel kissé az átlag alá került. A legszélesebb körű munkaerő-bővítési szándék Írországban és Szlovéniában (15-15 százalék) mutatkozik. A hazainál kisebb mértékű bővítésre számítanak ugyanakkor Spanyolországban (+4 százalék), Csehországban (5 százalék), Portugáliában (+6 százalék), Olaszországban (+7 százalék), valamint Lengyelországban, Szlovákiában és Svájcban (8–8 százalék) is.