Mihályi Magdolna: Ezt tehetik a cégek az ukrán munkaerő megtartásáért

Mihályi Magdolna: Ezt tehetik a cégek az ukrán munkaerő megtartásáért
2022. 05. 10., 11:43

Az ukrajnai háború miatt többszázezer menekült érkezett eddig hazánkba. A munkaképes ukránok döntő többsége nő, akiket jellemzően a feldolgozóiparban, az elektronikában és a vendéglátásban sikerült elhelyezni. „Az a cél, hogy a munkavállaló, ha jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Az ukrajnai menekültek helyzetének rendezése hatalmas feladatot ró Magyarországra is. Nagy felelősség hárul a HR szolgáltatókra, akiknek nemcsak az újonnan érkezettek elhelyezésében kell segíteniük, de megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Mindezt úgy, hogy szigorúan nyomon követik és betartják a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását.

A gyakorlati teendők közül a legfontosabb a munkavállalók ide menekülő családtagjainak biztonságba helyezése, illetve az élelem és egyéb humanitárius segítség nyújtása a rászorulók részére. A Jobtain az elmúlt hónapokban közel 1500 Magyarországra érkezett ukrán menedék kérőnek segített, nemcsak az elhelyezkedésben, de az élet többi aspektusában is. Számukra is nagy kihívást jelentett azonban annak a rengeteg gyermeknek az elhelyezése, akik menedékkérő szüleikkel érkeztek.

„Az első időszakban a tűzoltás volt a cél: a határon segítettünk a rászorulóknak, gyakorlatilag az egész csapatunk oda települt, és igyekeztünk szállásokat biztosítani, biztonságba helyezni az érkezőket. Arra viszont senki nem volt felkészülve, hogy ennyi gyerekkel fognak érkezni” – idézte fel az első napokat Mihályi Magdolna.

A kiskorúak védelme és a felügyeletük megszervezése ugyanis korántsem egyszerű feladat: „A konfliktus elején, amikor nagyon nagy számban érkeztek a menekültek, egy rövid ideig még „óvodaként” is működtünk. Volt, hogy a gyerekek egyedül maradtak, amíg a szülők tesztet írtak, mi vigyáztunk rájuk az irodáinkban. Igyekeztünk a gyerekeknek és a szüleiknek is elviselhetőbbé tenni, hogy az otthonuktól távol kell most egy jó ideig élniük. Különböző programok, civil kezdeményezések, például a gyereknap szervezésében, koordinálásában is részt vettünk” — mondta Mihályi Magdolna.

A nyelvtudás hiánya miatt egyelőre főleg betanított munkára keresik az ukránokat

A kezdeti nehézségek után a helyzet konszolidációja következett. A munkaképes menedékkérőknek a nyelvtudás hiányában általában kevés a választási lehetőségük: szinte minden esetben betanított munkakörökben helyezkednek el, elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipari és a vendéglátási területeken, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. De ezután is rengeteget számít a megfelelő bánásmód és az élet többi terén nyújtott segítség a cégek és a HR szolgáltatók részéről.

A megbízható munkaerő ugyanis a munkáltató cégek számára érték, ezért fontos, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve elkerüljék, hogy tovább lépjenek más európai országokba. Jogosan merül fel a kérdés a cégvezetőkben, hogy hogyan tehetnének többet az újonnan érkező ukrán munkavállalók integrációjáért.

A hosszútávú boldoguláshoz fontos a szakmai edukáció és a mentorálás

Az egyik legfontosabb lépés az, hogy a cégek időben felkészítsék és tájékoztassák a munkavállalókat arról, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy hosszú távon is maradhassanak és kényelmes életszínvonalat alakíthassanak ki maguknak és családjuknak. A HR szakértők tapasztalatai alapján rengeteget segít a munkáltató azzal is, ha extra támogatást nyújt, például szállásban, étkeztetésben, nyelvtanulásban, adminisztrációs teendőkben, vagy a gyerekek felügyeletében, akár az önkormányzatok bevonásával.

„Muszáj, hogy felhívjuk a munkáltatók és a dolgozók figyelmét is arra, hogy el kell kezdeniük gondolkodni a jövőn. Tudatosítani kell, hogy a plusz forrásokkal óvatosan kell bánni, mert nem az a cél, hogy a cég és a dolgozó csak szeptemberig, a jelenlegi támogatások igénybevételi lehetőségének végéig gondolkodjon, hanem az, hogyha a munkavállaló jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Azon kívül, hogy lehetővé teszik a menekültek számára, hogy elhelyezkedjenek, a HR szolgáltatók a mentorálásból is kivehetik szerepüket. Ehhez nagyon fontos az empátia, ahogy Mihályi Magdolna fogalmaz: „Elengedhetetlen, hogy empátiát, érzékenységet tanúsítsunk annak érdekében, hogy a nehéz körülményeket a lehető leghumánusabban tudjuk megoldani, legyen szó akár a családtagok elhelyezéséről vagy más olyan segítségről, ami hozzájárul a gyors és sikeres integrációjukhoz. Ezzel alakítható ki jó kapcsolat, ami a későbbi hosszútávú együttműködés alapja”mondta az ügyvezető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS