Mihályi Magdolna: Ezt tehetik a cégek az ukrán munkaerő megtartásáért

Mihályi Magdolna: Ezt tehetik a cégek az ukrán munkaerő megtartásáért
2022. 05. 10., 11:43

Az ukrajnai háború miatt többszázezer menekült érkezett eddig hazánkba. A munkaképes ukránok döntő többsége nő, akiket jellemzően a feldolgozóiparban, az elektronikában és a vendéglátásban sikerült elhelyezni. „Az a cél, hogy a munkavállaló, ha jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Az ukrajnai menekültek helyzetének rendezése hatalmas feladatot ró Magyarországra is. Nagy felelősség hárul a HR szolgáltatókra, akiknek nemcsak az újonnan érkezettek elhelyezésében kell segíteniük, de megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Mindezt úgy, hogy szigorúan nyomon követik és betartják a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását.

A gyakorlati teendők közül a legfontosabb a munkavállalók ide menekülő családtagjainak biztonságba helyezése, illetve az élelem és egyéb humanitárius segítség nyújtása a rászorulók részére. A Jobtain az elmúlt hónapokban közel 1500 Magyarországra érkezett ukrán menedék kérőnek segített, nemcsak az elhelyezkedésben, de az élet többi aspektusában is. Számukra is nagy kihívást jelentett azonban annak a rengeteg gyermeknek az elhelyezése, akik menedékkérő szüleikkel érkeztek.

„Az első időszakban a tűzoltás volt a cél: a határon segítettünk a rászorulóknak, gyakorlatilag az egész csapatunk oda települt, és igyekeztünk szállásokat biztosítani, biztonságba helyezni az érkezőket. Arra viszont senki nem volt felkészülve, hogy ennyi gyerekkel fognak érkezni” – idézte fel az első napokat Mihályi Magdolna.

A kiskorúak védelme és a felügyeletük megszervezése ugyanis korántsem egyszerű feladat: „A konfliktus elején, amikor nagyon nagy számban érkeztek a menekültek, egy rövid ideig még „óvodaként” is működtünk. Volt, hogy a gyerekek egyedül maradtak, amíg a szülők tesztet írtak, mi vigyáztunk rájuk az irodáinkban. Igyekeztünk a gyerekeknek és a szüleiknek is elviselhetőbbé tenni, hogy az otthonuktól távol kell most egy jó ideig élniük. Különböző programok, civil kezdeményezések, például a gyereknap szervezésében, koordinálásában is részt vettünk” — mondta Mihályi Magdolna.

A nyelvtudás hiánya miatt egyelőre főleg betanított munkára keresik az ukránokat

A kezdeti nehézségek után a helyzet konszolidációja következett. A munkaképes menedékkérőknek a nyelvtudás hiányában általában kevés a választási lehetőségük: szinte minden esetben betanított munkakörökben helyezkednek el, elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipari és a vendéglátási területeken, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. De ezután is rengeteget számít a megfelelő bánásmód és az élet többi terén nyújtott segítség a cégek és a HR szolgáltatók részéről.

A megbízható munkaerő ugyanis a munkáltató cégek számára érték, ezért fontos, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve elkerüljék, hogy tovább lépjenek más európai országokba. Jogosan merül fel a kérdés a cégvezetőkben, hogy hogyan tehetnének többet az újonnan érkező ukrán munkavállalók integrációjáért.

A hosszútávú boldoguláshoz fontos a szakmai edukáció és a mentorálás

Az egyik legfontosabb lépés az, hogy a cégek időben felkészítsék és tájékoztassák a munkavállalókat arról, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy hosszú távon is maradhassanak és kényelmes életszínvonalat alakíthassanak ki maguknak és családjuknak. A HR szakértők tapasztalatai alapján rengeteget segít a munkáltató azzal is, ha extra támogatást nyújt, például szállásban, étkeztetésben, nyelvtanulásban, adminisztrációs teendőkben, vagy a gyerekek felügyeletében, akár az önkormányzatok bevonásával.

„Muszáj, hogy felhívjuk a munkáltatók és a dolgozók figyelmét is arra, hogy el kell kezdeniük gondolkodni a jövőn. Tudatosítani kell, hogy a plusz forrásokkal óvatosan kell bánni, mert nem az a cél, hogy a cég és a dolgozó csak szeptemberig, a jelenlegi támogatások igénybevételi lehetőségének végéig gondolkodjon, hanem az, hogyha a munkavállaló jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Azon kívül, hogy lehetővé teszik a menekültek számára, hogy elhelyezkedjenek, a HR szolgáltatók a mentorálásból is kivehetik szerepüket. Ehhez nagyon fontos az empátia, ahogy Mihályi Magdolna fogalmaz: „Elengedhetetlen, hogy empátiát, érzékenységet tanúsítsunk annak érdekében, hogy a nehéz körülményeket a lehető leghumánusabban tudjuk megoldani, legyen szó akár a családtagok elhelyezéséről vagy más olyan segítségről, ami hozzájárul a gyors és sikeres integrációjukhoz. Ezzel alakítható ki jó kapcsolat, ami a későbbi hosszútávú együttműködés alapja”mondta az ügyvezető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS