Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott az Agrárkamara

2021. 11. 29., 20:25

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket november 29-én. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a járványhelyzet miatt legutóbb 2019-ben tudott átadni mesterleveleket. Az agrártárca fenntartásában lévő képzőintézmények közreműködésével, lebonyolításával szervezett sikeres mestervizsga letétele után 32 mester vehette át mesterlevelét, három szakmában: 10 méhész, 9 pék és 13 sajtkészítő.

„Az utóbbi évek bebizonyították, hogy a szakmák fejlődése, a megváltozott gazdasági versenyhelyzet új elvárásokat támaszt a szakemberekkel, vállalkozókkal szemben. A szolgáltatások színvonalának emeléséhez, a piacképes termeléshez fontos a vállalkozók felkészítése a magas technikai szintre. Emellett megjelent a vállalkozással járó különböző jogi, adminisztrációs ismeretek elsajátításának, valamint az utánpótlással foglalkozó szakemberek pedagógiai felkészítésének igénye. Mindezeket figyelembe véve alakultak és alakulnak ki az új, korszerű mestervizsga követelményszintek” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az átadón mondott beszédében.

„A mester szónak már a középkorban is kiemelkedő értéke volt, és ez ma is így van. Mindig is egyet jelentett a hozzáértéssel, a magas fokú szakmaisággal. Ugyanakkor a fejlődés, az innováció, a tudás továbbadásának mindenkori igényét is jelenti. Manapság az agráriumban különösen nagy szükség van a mesterekre, akiknek a tevékenysége a jövőbe mutat, ezért is örvendetes, hogy a szakemberek ezen emelt szintre lépnek, a munka mellett új ismereteket is elsajátítva” – hangsúlyozta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Az átlagosan 180 órás képzés a szakemberek számára szakmai fejlődést biztosít, továbbá karrierlépcsőfokot, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismereteket. Emellett a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismereteket, azok készségszintű alkalmazását.

A járványhelyzet miatt összevontan átadott 2020-as mester oklevelek mellett a EuroSkills 2021 Európa-bajnokságon kitűnően szereplő, agrárágazatban induló versenyzőket is elismerésben részesítettek. A szakmák Európa-bajnokságát idén szeptemberben az ausztriai Grazban rendezték meg, a versenyeken a különböző szakmák legújabb, minőségi és korszerű elvárásainak kellett megfelelnie minden versenyzőnek.

A kertépítő szakmában Magyarországot Bokor Péter és Hutter Péter, míg a virágkötőket Kató Szabolcs Áron képviselte. A kertépítők az aranyérem mellett a Nemzet Legjobbja elismerést is megkapták, míg a virágkötő versenyző Kiválósági érmet nyert.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS