Megszerették a fiatal dolgozókat

2021. 02. 03., 15:30

Derűlátás és pesszimizmus is felfedezhető a fiataloknál – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a dolgozó 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta. Az érintettek 69 százaléka érezte stabilnak a munkahelyét a múlt év végén, szemben a három hónappal korábbi alig több mint 40 százalékos aránnyal. Nagyon kevesen mondták azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben könnyű lenne állást találni. Ugyanakkor rekord is született, a dolgozó fiatalok majdnem fele - 48 százaléka - érezte megbecsültnek magát a munkahelyén, hasonlóan jó eredményre a felmérés 8 éves történetében sosem volt példa.

A pandémia mindent elrontott

Súlyos csapást mért a gazdaságra, többek között a munkaerőpiacra a koronavírus-járvány. A munkanélküliségi ráta a múlt év közepén átlépte az 5 százalékos szintet, igaz, utána 4,5 százalékra csökkent. A fiatalok – azaz a 20-24 évesek és a 25-29 évesek munkanélküliségi rátája pedig 13,4, illetve 7 százalékon tetőzött a múlt év második negyedében, ami több mint 4 éves csúcsot jelentett. A pandémia utáni fellendülés üteme nagyban függ a foglalkoztatás alakulásától, így a fiatalok munkaerőpiac aktivitásától is.

Optimizmus vs. pesszimizmus

A dolgozó fiatalok a múlt év végén már sokkal stabilabbnak látták a munkahelyüket, mint három hónappal korábban - derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta a múlt év utolsó három hónapjában. A 19-29 éves korosztály dolgozó tagjainak 69 százaléka volt ezen a véleményen, szemben a 2020 harmadik negyedévben mért 45 százalékos aránnyal. A jelentős negyedéves javulás ellenére 69 százalékos arány igazából a korábbi negyedéveknek megfelelő eredmény. Az állásban lévő fiataloknak egyébként 8 százaléka érezte bizonytalannak a munkahelyét.

Az is kiderült ugyanakkor, hogy a járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatásai miatt a fiatalok sokkal nehezebbnek látják az elhelyezkedési lehetőségeket. A dolgozó fiatalok mindössze 19 százaléka mondta azt, hogy könnyen tudna új állást szerezni, ez megfelel a múlt év korábbi negyedéveiben mért szintnek, ugyanakkor többéves mélypontot jelent, 2016-ban fordult elő utoljára, hogy a munkaerőpiaci szempontból aktív fiatalok ötöde volt optimista. A kutatás szerint a megkérdezettek közel 60 százaléka tartotta nehéznek az elhelyezkedést.

„Csúcson” a fiatalok

Tehát az álláskeresési kilátásaikat borúsnak mondták, de a felmérés egyúttal egy kedvező rekordot is hozott. A dolgozó fiatalok 48 százaléka úgy látta, megbecsülik a munkahelyén, hasonlóan jó eredményre a kutatás 8 éves történetében még nem volt példa.

A megkérdezett fiatalok 8 százaléka szerint nagyon számít rá a cégük, 40 százalékuk pedig azt mondta megfelelően kezelik őket a munkahelyükön, míg 4 százalékuk egyáltalán nem érzett ilyet.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2020 második negyedévében +19 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2020. november 6-17. között történt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS