Megszerették a fiatal dolgozókat

2021. 02. 03., 15:30

Derűlátás és pesszimizmus is felfedezhető a fiataloknál – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a dolgozó 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta. Az érintettek 69 százaléka érezte stabilnak a munkahelyét a múlt év végén, szemben a három hónappal korábbi alig több mint 40 százalékos aránnyal. Nagyon kevesen mondták azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben könnyű lenne állást találni. Ugyanakkor rekord is született, a dolgozó fiatalok majdnem fele - 48 százaléka - érezte megbecsültnek magát a munkahelyén, hasonlóan jó eredményre a felmérés 8 éves történetében sosem volt példa.

A pandémia mindent elrontott

Súlyos csapást mért a gazdaságra, többek között a munkaerőpiacra a koronavírus-járvány. A munkanélküliségi ráta a múlt év közepén átlépte az 5 százalékos szintet, igaz, utána 4,5 százalékra csökkent. A fiatalok – azaz a 20-24 évesek és a 25-29 évesek munkanélküliségi rátája pedig 13,4, illetve 7 százalékon tetőzött a múlt év második negyedében, ami több mint 4 éves csúcsot jelentett. A pandémia utáni fellendülés üteme nagyban függ a foglalkoztatás alakulásától, így a fiatalok munkaerőpiac aktivitásától is.

Optimizmus vs. pesszimizmus

A dolgozó fiatalok a múlt év végén már sokkal stabilabbnak látták a munkahelyüket, mint három hónappal korábban - derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta a múlt év utolsó három hónapjában. A 19-29 éves korosztály dolgozó tagjainak 69 százaléka volt ezen a véleményen, szemben a 2020 harmadik negyedévben mért 45 százalékos aránnyal. A jelentős negyedéves javulás ellenére 69 százalékos arány igazából a korábbi negyedéveknek megfelelő eredmény. Az állásban lévő fiataloknak egyébként 8 százaléka érezte bizonytalannak a munkahelyét.

Az is kiderült ugyanakkor, hogy a járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatásai miatt a fiatalok sokkal nehezebbnek látják az elhelyezkedési lehetőségeket. A dolgozó fiatalok mindössze 19 százaléka mondta azt, hogy könnyen tudna új állást szerezni, ez megfelel a múlt év korábbi negyedéveiben mért szintnek, ugyanakkor többéves mélypontot jelent, 2016-ban fordult elő utoljára, hogy a munkaerőpiaci szempontból aktív fiatalok ötöde volt optimista. A kutatás szerint a megkérdezettek közel 60 százaléka tartotta nehéznek az elhelyezkedést.

„Csúcson” a fiatalok

Tehát az álláskeresési kilátásaikat borúsnak mondták, de a felmérés egyúttal egy kedvező rekordot is hozott. A dolgozó fiatalok 48 százaléka úgy látta, megbecsülik a munkahelyén, hasonlóan jó eredményre a kutatás 8 éves történetében még nem volt példa.

A megkérdezett fiatalok 8 százaléka szerint nagyon számít rá a cégük, 40 százalékuk pedig azt mondta megfelelően kezelik őket a munkahelyükön, míg 4 százalékuk egyáltalán nem érzett ilyet.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2020 második negyedévében +19 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2020. november 6-17. között történt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS