Meghaladta az 1400 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére a második negyedévben

2021. 07. 22., 09:30

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1407 forint volt a második negyedévben, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1352 forintos szintet – derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t csütörtökön.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel.

Közölték: az 1250 forint alatti órabér már az ország egyetlen pontjára sem jellemző, ugyanakkor a régiók között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók a bérszintben. Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt maradt az átlagórabér, Közép-Magyarországon és a fővárosban már az 1900 forintos szintet is átlépte.

A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kifejtette, a következő negyedévekben az adatbázisuk többségét adó gyártó- és feldolgozóipari fizikai dolgozók bérnövekedése ismét gyorsulni fog, és az átlagórabér országos szinten is hamar eléri az 1500 forintos szintet. Amellett, hogy a koronavírus-járvány visszaszorulásával ismét egyre erősödik a munkaerőhiány, számos más szektorban (építőipar, vendéglátás) az átlagosnál nagyobb mértékben ugrottak meg a bérek, ami átmenetileg erősödő konkurenciát képez a munkaerő megszerzésében és megtartásában.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó, csaknem 500 középvezető béradatai alapján azt írta, a 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2021 első negyedévében átlagosan 4,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A középvezetői szegmensben a járvány kitörését követően gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése, ám most ismét emelkedő pályára kerülhetnek a bérek – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A cégek vezetői szinteken is egyre több munkavállalók vesznek fel, a belépési forgalom (4,2 százalék) jóval felülmúlva a kilépések arányát (2,9 százalék). Bár a mintegy 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) a járvány időszakában jóval kevésbé voltak kitéve a koronavírus negatív hatásainak, most mégis erőteljes munkaerőbővítésbe kezdtek: a Moore Hungary mintájában az SSC-kbe belépők aránya 12,1 százalék volt, szemben a 2,8 százalékos kilépési rátával.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS