Bár továbbra is sok a bizonytalanság a gazdaság jövő évi pályáját illetően, 2024 első negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk jelez előre. Az álláskeresők ebben az időszakban főként az IT, a pénzügyi és ingatlanpiaci területen működő cégeknél számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 10 százalékos átlagos értéket ért el, ami ugyan 2 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, az egy évvel korábbi, -10 százalékos szintnél ugyanakkor 20 százalékponttal magasabb. Ezzel a 41 vizsgált ország közül Magyarországon javultak legnagyobb mértékben a cégek létszámváltoztatási várakozásai év/év alapon.
A 12 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések. A legszélesebb körben a Dél-Alföldön (NFM: +21 százalék) és az Észak Alföldön (+17 százalék) várnak létszámbővülést, de Közép-Magyarországon (+13 százalék), Budapesten (+13 százalék) és Észak-Magyarországon (+11 százalék) is az országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai. Ugyanakkor a Dunántúl régióiban borúsabbak a kilátások: a Dél-Dunántúlon (-8 százalék) többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre, a nyugati országrész többi területén pedig sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható.
Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT (NFM: +39 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (+29 százalék) ágazatokban várják, de átlag felett bővíthetnek létszámot a kommunikációs szolgáltatások (+17 százalék), a logisztika és autóipar (+17 százalék), valamint az alapanyag- és feldolgozóipar (+13 százalék) területén is. A legkisebb mértékű bővülésben az egészségügy és élettudományok (+3 százalék), a fogyasztói javak és szolgáltatások (+2 százalék), illetve az energia és közmű (0százalék), területén működő vállalatok, szervezetek bíznak.
„Noha a legfrissebb GDP-adatok továbbra is azt támasztják alá, hogy a gazdasági kilábalás lassú, elhúzódó folyamat lesz, a munkáltatók egy része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, és közel harmaduk létszámnövelést tervez végrehajtani 2024 elején – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Az optimizmus elsősorban a szolgáltatások körében mutatkozik. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a legnagyobb szegmenst jelentő alapanyag- és feldolgozóipar várakozásai ismét az átlag alá kerültek, és a fogyasztói javak és szolgáltatások minimális bővítési tervei is arra utalnak, hogy a szereplők tisztában vannak vele: a lakossági fogyasztás az idei erőteljes visszaesést követően csak lassan fog visszatérni a korábbi szintekre.”
Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az ezer főnél nagyobb létszámú cégek.
Az előző negyedévhez képest kissé (-4 százalék) romlottak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám ugyanakkor továbbra is igen magas, 26 százalékos szinten áll. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 37 százalék), Svájcban és Belgiumban (33-33 százalék), valamint Németországban (30 százalék) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül India (+37 százalék), az USA (+35 százalék), Kína (+33 százalék), valamint a karibi térség egyes államai (Costa Rica/35 százalék, Mexikó/34 százalék, Puerto Rico/33 százalék) munkáltatói várnak legnagyobb arányban állomány-növekedést.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégeknek jelenleg mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár a hazai cégek 73 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább az IT, a gyártási, illetve a mérnöki munkakörökben jelentkezik.
A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 42 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 33 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek 29 százaléka él. A válaszadó munkáltatók 29 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”