Manpower: A hazai cégek közel harmada létszámbővítéssel kezdi a jövő évet

2023. 12. 12., 13:10

Bár továbbra is sok a bizonytalanság a gazdaság jövő évi pályáját illetően, 2024 első negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk jelez előre. Az álláskeresők ebben az időszakban főként az IT, a pénzügyi és ingatlanpiaci területen működő cégeknél számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 10 százalékos átlagos értéket ért el, ami ugyan 2 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, az egy évvel korábbi, -10 százalékos szintnél ugyanakkor 20 százalékponttal magasabb. Ezzel a 41 vizsgált ország közül Magyarországon javultak legnagyobb mértékben a cégek létszámváltoztatási várakozásai év/év alapon.

A 12 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések. A legszélesebb körben a Dél-Alföldön (NFM: +21 százalék) és az Észak Alföldön (+17 százalék) várnak létszámbővülést, de Közép-Magyarországon (+13 százalék), Budapesten (+13 százalék) és Észak-Magyarországon (+11 százalék) is az országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai. Ugyanakkor a Dunántúl régióiban borúsabbak a kilátások: a Dél-Dunántúlon (-8 százalék) többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre, a nyugati országrész többi területén pedig sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT (NFM: +39 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (+29 százalék) ágazatokban várják, de átlag felett bővíthetnek létszámot a kommunikációs szolgáltatások (+17 százalék), a logisztika és autóipar (+17 százalék), valamint az alapanyag- és feldolgozóipar (+13 százalék) területén is. A legkisebb mértékű bővülésben az egészségügy és élettudományok (+3 százalék), a fogyasztói javak és szolgáltatások (+2 százalék), illetve az energia és közmű (0százalék), területén működő vállalatok, szervezetek bíznak.

„Noha a legfrissebb GDP-adatok továbbra is azt támasztják alá, hogy a gazdasági kilábalás lassú, elhúzódó folyamat lesz, a munkáltatók egy része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, és közel harmaduk létszámnövelést tervez végrehajtani 2024 elején – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Az optimizmus elsősorban a szolgáltatások körében mutatkozik. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a legnagyobb szegmenst jelentő alapanyag- és feldolgozóipar várakozásai ismét az átlag alá kerültek, és a fogyasztói javak és szolgáltatások minimális bővítési tervei is arra utalnak, hogy a szereplők tisztában vannak vele: a lakossági fogyasztás az idei erőteljes visszaesést követően csak lassan fog visszatérni a korábbi szintekre.”

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az ezer főnél nagyobb létszámú cégek.

Az előző negyedévhez képest kissé (-4 százalék) romlottak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám ugyanakkor továbbra is igen magas, 26 százalékos szinten áll. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 37 százalék), Svájcban és Belgiumban (33-33 százalék), valamint Németországban (30 százalék) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül India (+37 százalék), az USA (+35 százalék), Kína (+33 százalék), valamint a karibi térség egyes államai (Costa Rica/35 százalék, Mexikó/34 százalék, Puerto Rico/33 százalék) munkáltatói várnak legnagyobb arányban állomány-növekedést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégeknek jelenleg mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár a hazai cégek 73 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább az IT, a gyártási, illetve a mérnöki munkakörökben jelentkezik.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 42 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 33 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek 29 százaléka él. A válaszadó munkáltatók 29 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS