A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerő-felvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerő-piaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, amelynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés.
A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28 százalék), az energia és közmű (+25 százalék), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22 százalék), valamint az IT (18 százalék) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12–12 százalék) szegmense. A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7 százalék) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (mínusz 17 százalék) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.
„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.”
Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21 százalék), a Dél-Alföldön (+20 százalék), Budapesten (+18 százalék) és Észak-Magyarországon (+15 százalék) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7 százalék) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.
Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek.
Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerő-piaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38 százalék), Portugáliában (+35 százalék), Svájcban (+35 százalék), Finnországban (+33 százalék), Írországban (+33 százalék) és Belgiumban (+31 százalék) terveznek munkaerő-bővülést.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36–36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.