Man at Work: a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés trendjei

2024. 01. 22., 11:10

Várhatóan 2024-ben is mozgalmas év várható a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén. Érdemes visszatekinteni, milyen trendek uralták 2023-at a munkaerőpiacot ebben a szegmensben. A személyzeti szolgáltatások egyik legnagyobb magyar tulajdonú résztvevője, a Man at Work összefoglalta tapasztalatait.

„2023-ban a legkeresettebb munkakör a munkaerő-kölcsönzés területén az operátor, gépkezelő volt. A partnercégek magyar operátorokat kerestek leginkább” – emelte ki Baradits Bulcsú munkaerő-kölcsönzési üzletágvezető.

Hozzátette, hogy a régióban a jelöltek megfontoltabbak lettek a felvételiken. Ami a szellemi munkaköröket illeti, továbbra is a minőségbiztosítás, a mérnökség, és a logisztika területén dolgozók voltak a legkeresettebbek. Az olyan kékgalléros munkaköröknél sem volt visszafogott a kereslet a munkáltatók részéről, ahol a középfokú végzettség, a szakképesítés, mint minimum elvárás, magas szintű szakmai tudással (technológiai ismerettel, tapasztalattal) párosult.

„Nagy volt irántuk az igény 2023-ban, és úgy látjuk, a tendencia folytatódik, 2024-ben is fontos szerepe lesz HR-tanácsadói csapatunknak a szerviztechnikusok, a sor- és műszakvezetők, a karbantartók, és a mérnökök legjobbjainak felkutatásában” – mondta Farkas Edit munkaerő-közvetítési üzletágvezető.

Arra a kérdésre, hogy milyen trendek voltak megfigyelhetőek a piacon, a szakember a kkv szektorban munkaadóinál lényeges változásként emelte ki, hogy egyre több cég vette komolyan a munkaerőpiac (vissza)jelzéseit, és ezt a tudást felhasználva versenyképesebbnek tűnnek a multinacionális cégekkel szemben.

„Partnereink között jónéhány olyan, több évtizede működő, magyar tulajdonú kkv van, amelyek felismerték, hogy komoly előny a szakemberekért folyó versenyben, ha gyorsabbak a felvételi folyamataikban és rugalmasabbak a kiválasztással kapcsolatos döntéseikben, mint a stabilitást, kiszámíthatóságot, gyakorta magasabb bért ígérő, és a tökéletes jelölt betoppanására hosszasan várakozó, jelöltek sorát több körön keresztül interjúzó nagyvállalatok” – mondta Farkas Edit.

Az üzletágvezetők egyhangúan nyilatkoztak arról, hogy amíg 2023 első féléve a növekedésről szólt, a második félévben a kivárás, ezzel párhuzamosan egy minimális megtorpanás volt megfigyelhető a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén.

„2023-ban a második félévben a gazdasági bizonytalanság és az idegenrendészeti törvény változása miatt megdermedt a piac” – magyarázta a kölcsönzésért felelős vezető.

A Man at Work a partnereinél több mint 100 magasan képzett munkavállalót helyezett el és közel 2500 kölcsönzött munkavállalóval fejezte be az évet – nagyjából ugyanannyival, mint amennyivel kezdték. Állományuk év közben folyamatosan cserélődött, hiszen munkavállalóik egy részét átvették a partnereik.

„Átlagosan 6-8 hónapig állnak a munkavállalók a Man at Work Kft. alkalmazásában, utána saját állományba veszik őket át a partnereink. Egyszerűbb pozíciókban két héten belül tudunk kompetens, a kérésnek megfelelő jelöltet állítani” – foglalta össze Baradits Bulcsú.

Ha szakemberek toborzásáról van szó, a leggyaktabban előforduló 1 hónapos felmondási időket is figyelembe véve a keresések elindításának pillanata és az új munkavállaló első munkanapja között átlagosan 60 naptári nap telt el a HR-tanácsadók statisztikája szerint. Ez az az időtáv, ami a tapasztalataik szerint a felvételi folyamat minden szereplője, résztvevője számára még elfogadható.

A legrövidebb kiválasztási folyamat – részben a szerencsének is köszönhetően – 9 napig, míg a leghosszabb 262 napig tartott. „Előbbi egy kkv-nál történt, a jelölt történetesen már felmondási időt töltött, míg utóbbi egy multinál” – tette hozzá a közvetítési üzletágvezető.

A Man at Work vezetői szerint a mesterséges intelligencia térnyerése 2023-ban a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területére még nem nyomta rá a bélyegét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS