Man at Work: a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés trendjei

2024. 01. 22., 11:10

Várhatóan 2024-ben is mozgalmas év várható a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén. Érdemes visszatekinteni, milyen trendek uralták 2023-at a munkaerőpiacot ebben a szegmensben. A személyzeti szolgáltatások egyik legnagyobb magyar tulajdonú résztvevője, a Man at Work összefoglalta tapasztalatait.

„2023-ban a legkeresettebb munkakör a munkaerő-kölcsönzés területén az operátor, gépkezelő volt. A partnercégek magyar operátorokat kerestek leginkább” – emelte ki Baradits Bulcsú munkaerő-kölcsönzési üzletágvezető.

Hozzátette, hogy a régióban a jelöltek megfontoltabbak lettek a felvételiken. Ami a szellemi munkaköröket illeti, továbbra is a minőségbiztosítás, a mérnökség, és a logisztika területén dolgozók voltak a legkeresettebbek. Az olyan kékgalléros munkaköröknél sem volt visszafogott a kereslet a munkáltatók részéről, ahol a középfokú végzettség, a szakképesítés, mint minimum elvárás, magas szintű szakmai tudással (technológiai ismerettel, tapasztalattal) párosult.

„Nagy volt irántuk az igény 2023-ban, és úgy látjuk, a tendencia folytatódik, 2024-ben is fontos szerepe lesz HR-tanácsadói csapatunknak a szerviztechnikusok, a sor- és műszakvezetők, a karbantartók, és a mérnökök legjobbjainak felkutatásában” – mondta Farkas Edit munkaerő-közvetítési üzletágvezető.

Arra a kérdésre, hogy milyen trendek voltak megfigyelhetőek a piacon, a szakember a kkv szektorban munkaadóinál lényeges változásként emelte ki, hogy egyre több cég vette komolyan a munkaerőpiac (vissza)jelzéseit, és ezt a tudást felhasználva versenyképesebbnek tűnnek a multinacionális cégekkel szemben.

„Partnereink között jónéhány olyan, több évtizede működő, magyar tulajdonú kkv van, amelyek felismerték, hogy komoly előny a szakemberekért folyó versenyben, ha gyorsabbak a felvételi folyamataikban és rugalmasabbak a kiválasztással kapcsolatos döntéseikben, mint a stabilitást, kiszámíthatóságot, gyakorta magasabb bért ígérő, és a tökéletes jelölt betoppanására hosszasan várakozó, jelöltek sorát több körön keresztül interjúzó nagyvállalatok” – mondta Farkas Edit.

Az üzletágvezetők egyhangúan nyilatkoztak arról, hogy amíg 2023 első féléve a növekedésről szólt, a második félévben a kivárás, ezzel párhuzamosan egy minimális megtorpanás volt megfigyelhető a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén.

„2023-ban a második félévben a gazdasági bizonytalanság és az idegenrendészeti törvény változása miatt megdermedt a piac” – magyarázta a kölcsönzésért felelős vezető.

A Man at Work a partnereinél több mint 100 magasan képzett munkavállalót helyezett el és közel 2500 kölcsönzött munkavállalóval fejezte be az évet – nagyjából ugyanannyival, mint amennyivel kezdték. Állományuk év közben folyamatosan cserélődött, hiszen munkavállalóik egy részét átvették a partnereik.

„Átlagosan 6-8 hónapig állnak a munkavállalók a Man at Work Kft. alkalmazásában, utána saját állományba veszik őket át a partnereink. Egyszerűbb pozíciókban két héten belül tudunk kompetens, a kérésnek megfelelő jelöltet állítani” – foglalta össze Baradits Bulcsú.

Ha szakemberek toborzásáról van szó, a leggyaktabban előforduló 1 hónapos felmondási időket is figyelembe véve a keresések elindításának pillanata és az új munkavállaló első munkanapja között átlagosan 60 naptári nap telt el a HR-tanácsadók statisztikája szerint. Ez az az időtáv, ami a tapasztalataik szerint a felvételi folyamat minden szereplője, résztvevője számára még elfogadható.

A legrövidebb kiválasztási folyamat – részben a szerencsének is köszönhetően – 9 napig, míg a leghosszabb 262 napig tartott. „Előbbi egy kkv-nál történt, a jelölt történetesen már felmondási időt töltött, míg utóbbi egy multinál” – tette hozzá a közvetítési üzletágvezető.

A Man at Work vezetői szerint a mesterséges intelligencia térnyerése 2023-ban a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területére még nem nyomta rá a bélyegét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS