Majdnem minden második dolgozó biztonsági kockázatot jelent

2020. 07. 31., 15:15

Egy tanulmány szerint minden második alkalmazott munkája során okozott már biztonsági kockázatot. A hibák legfőbb oka a szórakozottság volt.

A Tessein internetes biztonsági cég legújabb tanulmánya szerint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az irodai dolgozók 43 százaléka a munkája során már követett el olyan hibát, amellyel kiberbiztonsági problémát okozott magának vagy cégének – írja a Computerworld.

A felmérés annak okait igyekezett kideríteni, hogy miért követnek el ilyen hibákat az alkalmazottak, és miként lehetne elejét venni az ebből fakadó adatsértéseknek.

A megkérdezettek fele bevallotta, hogy munkája során már kattintott adathalász e-mailben érkezett hivatkozásra. A 31 és 40 év közötti dolgozók négyszer akkor valószínűséggel kapják be a csalit, mint az 51 év fölöttiek.

A válaszolók egyötöde szerint vállalata veszített el ügyfeleket rossz címre küldött e-mail miatt, ezért a hibázó alkalmazottak 12 százalékát el is bocsájtották. 

A félrecímzések okai között 43 százalékban a fáradtság a felelős, a második legfőbb ok (41 százalék) a szórakozottság volt. A home office tovább élezte ezeket a problémákat, a válaszolók több, mint fele úgy nyilatkozott, hogy szétszórtabb, mióta otthon dolgozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS