KSH: 38 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly a negyedik negyedévben

2020. 01. 29., 11:00

A tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt Magyarországon, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2019. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer fő volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.

A 2019-es év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer fő volt, ami 43 ezer fővel haladta meg a 2018. évit. A foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 70,1 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

2019. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal magasabb, 4 millió 520 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 24 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 438 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 440 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 77,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 998 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk azonban demográfiai okokból 63,1 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, 286 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 28,5 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 451 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 57,7 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,6 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,4, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban a mintavételi hibahatáron belül vagy alig változott. Budapesten a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, a foglalkoztatási ráta pedig 1,6 százalékponttal, 74,7 százalékra nőtt. A javulás a szintén kedvező helyzetben lévő Pest és Nyugat-Dunántúl régiókban volt a legjelentősebb, 1,8 és 1,6 százalékpont. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 64,6 százalék.

2019. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 43 ezer fővel, 4 millió 512 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 68 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 11 ezer fővel volt magasabb, mint az előző évben, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 436 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett. A férfiak körében 1,0 százalékponttal, a nők esetében 0,7 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 77,3 százalékra, a nőké 63,0 százalékra emelkedett.

A fiatal, 15–24 évesek kivételével a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A fiatalok foglalkoztatási aránya 0,5 százalékponttal, 28,5 százalékra csökkent, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,4 százalékra, az 55–64 éves munkavállalóké pedig 2,3 százalékponttal, 56,7 százalékra emelkedett.

A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 75,3 százalékra nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS