KSH: 38 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly a negyedik negyedévben

2020. 01. 29., 11:00

A tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt Magyarországon, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2019. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer fő volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.

A 2019-es év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer fő volt, ami 43 ezer fővel haladta meg a 2018. évit. A foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 70,1 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

2019. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal magasabb, 4 millió 520 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 24 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 438 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 440 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 77,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 998 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk azonban demográfiai okokból 63,1 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, 286 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 28,5 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 451 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 57,7 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,6 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,4, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban a mintavételi hibahatáron belül vagy alig változott. Budapesten a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, a foglalkoztatási ráta pedig 1,6 százalékponttal, 74,7 százalékra nőtt. A javulás a szintén kedvező helyzetben lévő Pest és Nyugat-Dunántúl régiókban volt a legjelentősebb, 1,8 és 1,6 százalékpont. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 64,6 százalék.

2019. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 43 ezer fővel, 4 millió 512 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 68 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 11 ezer fővel volt magasabb, mint az előző évben, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 436 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett. A férfiak körében 1,0 százalékponttal, a nők esetében 0,7 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 77,3 százalékra, a nőké 63,0 százalékra emelkedett.

A fiatal, 15–24 évesek kivételével a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A fiatalok foglalkoztatási aránya 0,5 százalékponttal, 28,5 százalékra csökkent, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,4 százalékra, az 55–64 éves munkavállalóké pedig 2,3 százalékponttal, 56,7 százalékra emelkedett.

A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 75,3 százalékra nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS