Döntő többségben vannak azok a fiatalok, akik az év folyamán fizetésük emelkedésére számítanak: a dolgozó 19-29 éves fiatalok 74 százaléka vár béremelést idén az első negyedéves K&H ifjúsági index szerint, ami az egyik legmagasabb arány az elmúlt több mint tíz évben. 22 százalék azoknak az aránya, akik változatlan keresettel kalkulálnak a következő egy évben, a pesszimisták aránya pedig elenyésző.
Felfelé tartanak a fizetések Magyarországon. Februárban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresetek összege 403 ezer forint volt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az inflációs hatást is magában foglaló, a lakosság vásárlóerejét alapvetően meghatározó reálbérek idén januárban 10,4, februárban pedig 9,9 százalékos emelkedést mutattak az előző év azonos hónapjához képest. Ez fordulatot jelent, hiszen a múlt évben negatív tartományban volt a reálbérmutató, azaz az infláció meghaladta a béremelkedés mértékét.
A hivatalos adatok szerint kedvezően alakulnak a reálbérek országos szinten az összes foglalkoztatottra nézve. Közben a fiatalok is derűlátónak mondhatóak a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. A kutatásból kiderül, hogy a 19–29 éves dolgozó fiatalok 52 százaléka az inflációt meghaladó emelkedést vár, és csak 22 százalékuk számít attól elmaradó szintű növekedésre.
A többség, az érintettek 74 százaléka vár emelkedést. Ez az eredmény a felmérés 2013 óta íródó történetében a legjobbak közé tartozik, bár nem rekord: a csúcsérték éppen nemrég, 2023 második negyedévében született, akkor 80 százalékos volt a fizetésemelésre számítók aránya.
Mindenesetre az idei első negyedévben született felmérés alapján számítani lehet arra, hogy a dolgozó fiatalok többségének a vásárlóereje a korábbinál alacsonyabb inflációnak és a béremelkedésnek köszönhetően fokozódni fog. Ezáltal növekedhet a fogyasztásuk, a bővülő anyagi mozgástér pedig az alacsonyabb kamatszintekkel párosulva a hitelfelvételi kedvüket is növelheti.
Némiképp árnyalja az összképet, hogy a dolgozó fiataloknak több mint az ötöde – 22 százaléka – a teljes gazdaságban látható fizetésemelkedések ellenére azzal számol, hogy nem fog változni a jelenlegi nettó keresete. A pesszimisták 4 százalékos aránya azonban lényegében marginálisnak mondható: a kutatás hosszú távú eredményeit nézve ennél voltak jóval magasabb arányok is, 2013-ban és 2019 végén például a fiatalok tizede tartozott a borúlátók közé.
Emellett akadtak olyan negyedévek is – például 2017 végén, illetve 2022 és 2023 második negyedévében –, amikor mindössze 2–3 százalékot tett ki az alacsonyabb bérre számítók aránya. Mindehhez hozzájárul az is, hogy az szja-mentességet biztosító 25 éves életkort betöltők nettó jövedelme 26 éves korukra valóban csökkenni fog.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.