K&H: nem kell félni elbocsátási hullámtól a kkv szektorban

2023. 08. 31., 16:38

Tízből hét vállalkozás a jelenlegi dolgozói létszámmal tervez a következő egy évben, emellett kismértékben erősödött a cégek létszámbővítési szándéka is a kkv szektorban. A K&H bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy az egyszámjegyű fizetésemelés mellett a cégek közel felénél cafeteriára is számíthatnak a dolgozók.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2023. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 728 ezer főt tett ki, amely 29 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei szerint pedig még tovább emelkedhet a foglalkoztatottak száma a következő 12 hónapban.

„A kkv-k számítanak a munkavállalóikra. Ezt mutatja, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére nem volt és nem is várható elbocsátási hullám a szektorban. Jelenleg 10-ből 7 vállalkozás a jelenlegi dolgozói létszámmal tervez az előttünk álló egy évben, emellett kismértékben, 16 százalékról 23 százalékra nőtt a létszámbővítést tervezők aránya az előző negyedévhez képest” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

Csökkenő pályán a fizetések

„Az elmúlt két évben igen hullámzó volt a béremelési szándék, 2022 utolsó negyedéve óta viszont csökkenő pályára állt. Jelenleg a vállalkozások kétharmada tervez fizetésemelést, holott az előző két negyedévben még 70 százalék felett volt ez az arány. Az emelés mértéke pedig jelentősen elmarad a tavalyi, átlagosan 14,5 százalékos éves inflációtól, a munkavállalók átlagosan 8 százalékkal magasabb bérre számíthatnak a következő egy évben.”

A béren kívüli juttatások tervezésénél kivárás figyelhető meg. Az előző negyedévhez képest gyakorlatilag változatlan arányban, a cégek 44 százaléka tervez valamilyen plusz juttatást adni a munkavállalóknak.

„Az első helyen továbbra is a közlekedési költségtérítés áll, minden ötödik cég támogatja ezzel a dolgozókat. Ezt követően azonban a 13. havi fizetésnél kisebb mértékű, 5 százalékpontos visszaesés figyelhető meg (15 százalék) az előző negyedévhez képest, miközben szinte ugyanilyen arányban számolnak SZÉP kártyával (14 százalék) is. Utóbbi nagy segítség lehet a munkavállalóknak, mivel a módosításoknak köszönhetően ismét felhasználható élelmiszervásárlásra, és a kedvezményes éves keret is megemelkedett 650 ezer forintra. Így akár fizetésemelésre is jó megoldás lehet” – mondta el a szakértő.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS