K&H-felmérés: a fiatalok majdnem harmada szeretne külföldön dolgozni

2023. 12. 01., 20:10

A fiatal magyar munkavállalók jelentős része, 30 százaléka a koronavírus-járvány második felétől kezdve ismét azt fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát, majdnem olyan sokan indulnának útnak, mint tíz évvel ezelőtt – derül ki a K&H ifjúsági index friss felméréséből, amely a 19-29 évesek tanuláshoz és munkához fűződő viszonyát vizsgálta.

A fiatalok 77 százaléka saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. A 19 és 25 éves közöttiek 84 százaléka véli úgy, hogy tud valamilyen idegen nyelven beszélni, a 26-29 évesnek csak 65 százaléka ilyen magabiztos. Budapesten bőven 80 százalék feletti arány adódott, míg a kisvárosok esetén 67 százalékos az arányuk.

A nyelvtudás szempontjából 2021 elejétől látható javulás, azóta már stabilan 70 százalék feletti azok aránya, akik beszélnek valamilyen idegen nyelven. Ezt megelőzően az elmúlt évtizedben nem érték el ezt az arányt – egyebek mellett ez derült ki a harmadik negyedéves K&H ifjúsági indexből, amely a fiatalok külföldi munkavállalási terveit is megvizsgálta.

A magyar oktatási rendszerről a már állásban lévő 19-29 évesek többsége kedvezőtlen véleményen van. 64 százalékuk szerint az oktatás színvonala nem éri el az európai szintet. Mindössze 16 százalékuk szerint viszont igen. A hosszú távú adatok szerint 2018 előtt a dolgozó fiatalok 23 százaléka volt jó véleménnyel az oktatás színvonaláról, azóta viszont alig több mint 17 százalékuk tartozik ebbe a körbe.

Munka külföldön? Munkakeresés itthon?

A már dolgozó fiatalok kicsit több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatta 2023 harmadik negyedévében, hogy külföldön vállalna munkát. Ugyanakkor 40 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre. A 2012 óta minden negyedévben elkészített felmérés korábbi eredményeiből látható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők aránya 2021 közepén ismét visszaugrott 30 százalék fölé – ami 2012-2015 között huzamosabban jellemző volt –, és azóta is ezen a szinten maradt.

A felmérésből – a magyarországi munkaerőpiaci tendenciákkal összhangban – kiderült, hogy hosszabb távon javult a fiatalok helyzete a munkavállalást területén. Ugyanakkor rövid távon kedvezőtlen jelekre utalnak a legfrissebb kutatás eredményei. A dolgozó huszonévesek az elmúlt évtized első felében viszonylag pesszimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy mennyire könnyen találnának munkát, ha elvesztenék az állásukat, míg az elmúlt öt évben a 2020-as évet kivéve optimistábbá váltak. Akkoriban 20 százalék alatt alakult azok aránya, akik úgy látták, hogy nagyon vagy inkább könnyen találnának munkát, az elmúlt években viszont ez az arány elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Igaz, a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok bő 7 százaléka vélte úgy, hogy könnyen találna új állást és 18 százalékuk úgy, hogy inkább könnyen, mint nehezen - vagyis ismét csupán 25 százalékuk nyilatkozott optimistán. A mostani felmérés szerint az érintettek több mint egyharmada, 34 százaléka látta átlagosnak a lehetőségeit, pesszimista választ adott a válaszadók közel 41 százaléka.

„A stabil munkahely kulcsfontosságú a fiatalok jövője szempontjából. A megfelelő állásban lévő fiatalok így könnyebben tudnak tervezni, például a lakásvásárlással, amelyhez gyakran a családi segítség mellett lakáshitelre is szükség van. Egy-egy lakáshitel évtizedes elköteleződést jelent, amit csak biztos anyagi háttérrel lehet bevállalni” – mondta Árva András, aK&H lakossági szegmens marketing vezetője.

Szeretik a munkájukat?

Fontos, hogy elégedettek legyenek a munkájukkal a fiatalok. A kutatás szerint a munkahelyi elégedettséget jelző mutató 2012 óta jellemzően a 45 és 50 százalékos sávban marad. Ennyi dolgozó fiatal mondta azt, hogy inkább szeretik a munkájukat, mint nem. Ez az arány 2023 harmadik negyedévében 45 százalék volt. Budapesten a megkérdezettek 58 százaléka vélekedik így, ami kiugróan magas érték.

A kutatás szerint viszont a dolgozó fiatalok körében kisebbségben vannak, akik látnak lehetőséget az előrelépésre: csak 29 százalékuk lát erre opciót, holott 2021 eleje óta ez az arány határozottan 30 százalék felett alakult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS