A fiatal magyar munkavállalók jelentős része, 30 százaléka a koronavírus-járvány második felétől kezdve ismét azt fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát, majdnem olyan sokan indulnának útnak, mint tíz évvel ezelőtt – derül ki a K&H ifjúsági index friss felméréséből, amely a 19-29 évesek tanuláshoz és munkához fűződő viszonyát vizsgálta.
A fiatalok 77 százaléka saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. A 19 és 25 éves közöttiek 84 százaléka véli úgy, hogy tud valamilyen idegen nyelven beszélni, a 26-29 évesnek csak 65 százaléka ilyen magabiztos. Budapesten bőven 80 százalék feletti arány adódott, míg a kisvárosok esetén 67 százalékos az arányuk.
A nyelvtudás szempontjából 2021 elejétől látható javulás, azóta már stabilan 70 százalék feletti azok aránya, akik beszélnek valamilyen idegen nyelven. Ezt megelőzően az elmúlt évtizedben nem érték el ezt az arányt – egyebek mellett ez derült ki a harmadik negyedéves K&H ifjúsági indexből, amely a fiatalok külföldi munkavállalási terveit is megvizsgálta.
A magyar oktatási rendszerről a már állásban lévő 19-29 évesek többsége kedvezőtlen véleményen van. 64 százalékuk szerint az oktatás színvonala nem éri el az európai szintet. Mindössze 16 százalékuk szerint viszont igen. A hosszú távú adatok szerint 2018 előtt a dolgozó fiatalok 23 százaléka volt jó véleménnyel az oktatás színvonaláról, azóta viszont alig több mint 17 százalékuk tartozik ebbe a körbe.
A már dolgozó fiatalok kicsit több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatta 2023 harmadik negyedévében, hogy külföldön vállalna munkát. Ugyanakkor 40 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre. A 2012 óta minden negyedévben elkészített felmérés korábbi eredményeiből látható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők aránya 2021 közepén ismét visszaugrott 30 százalék fölé – ami 2012-2015 között huzamosabban jellemző volt –, és azóta is ezen a szinten maradt.
A felmérésből – a magyarországi munkaerőpiaci tendenciákkal összhangban – kiderült, hogy hosszabb távon javult a fiatalok helyzete a munkavállalást területén. Ugyanakkor rövid távon kedvezőtlen jelekre utalnak a legfrissebb kutatás eredményei. A dolgozó huszonévesek az elmúlt évtized első felében viszonylag pesszimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy mennyire könnyen találnának munkát, ha elvesztenék az állásukat, míg az elmúlt öt évben a 2020-as évet kivéve optimistábbá váltak. Akkoriban 20 százalék alatt alakult azok aránya, akik úgy látták, hogy nagyon vagy inkább könnyen találnának munkát, az elmúlt években viszont ez az arány elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Igaz, a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok bő 7 százaléka vélte úgy, hogy könnyen találna új állást és 18 százalékuk úgy, hogy inkább könnyen, mint nehezen - vagyis ismét csupán 25 százalékuk nyilatkozott optimistán. A mostani felmérés szerint az érintettek több mint egyharmada, 34 százaléka látta átlagosnak a lehetőségeit, pesszimista választ adott a válaszadók közel 41 százaléka.
„A stabil munkahely kulcsfontosságú a fiatalok jövője szempontjából. A megfelelő állásban lévő fiatalok így könnyebben tudnak tervezni, például a lakásvásárlással, amelyhez gyakran a családi segítség mellett lakáshitelre is szükség van. Egy-egy lakáshitel évtizedes elköteleződést jelent, amit csak biztos anyagi háttérrel lehet bevállalni” – mondta Árva András, aK&H lakossági szegmens marketing vezetője.
Fontos, hogy elégedettek legyenek a munkájukkal a fiatalok. A kutatás szerint a munkahelyi elégedettséget jelző mutató 2012 óta jellemzően a 45 és 50 százalékos sávban marad. Ennyi dolgozó fiatal mondta azt, hogy inkább szeretik a munkájukat, mint nem. Ez az arány 2023 harmadik negyedévében 45 százalék volt. Budapesten a megkérdezettek 58 százaléka vélekedik így, ami kiugróan magas érték.
A kutatás szerint viszont a dolgozó fiatalok körében kisebbségben vannak, akik látnak lehetőséget az előrelépésre: csak 29 százalékuk lát erre opciót, holott 2021 eleje óta ez az arány határozottan 30 százalék felett alakult.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.