Kell-e félteni az állásunkat a mesterséges intelligenciától?

2024. 02. 27., 14:10

Bár a világban egyre többen használják munkájuk során a mesterséges intelligenciát (AI), Magyarországon a felsővezetők közel fele még nem látja tisztán felhasználásának lehetőségeit, igaz, ugyanennyien nyitottak is az alkalmazására. Egyelőre semmi konkrét jel nem utal arra, hogy elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia – bár a hazai vállalatoknak még nincs egyöntetű válasza arra, hogy milyen hatással lesz az AI a munkaerőpiacra. A Randstad egyik globális kutatása szerint azonban a munkavállalóknak határozottabb véleményük van: több mint felük az AI előnyeit látja, közel felük izgatott a mesterséges intelligenciában rejlő munkahelyi lehetőségeket illetően.

Február elején hozta nyilvánosságra a Randstad a „HR Trends 2024” kutatás első részleteit. A több mint 350, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott kutatásból kinyert adatok révén többek között betekintést nyerhettünk a vállalati szektor üzleti kilátásaiba, HR kihívásaikba, létszámbővítési, béremelési és otthoni munkavégzéssel kapcsolatos terveikbe, információt kaphattunk az általuk nyújtott juttatásokról.

Ezeken felül a kutatásban az AI is terítékre került: a magyarországi vállalatok felsővezetőinek mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjeit is megvizsgálták. A felmérés eredményei a 2023-as harmadik negyedévi „Workmonitor Pulse Survey” eredményeivel együtt izgalmas képet rajzolnak ki az AI és a munka világának kapcsolatáról.

Az előnyök a középpontban

A Randstad „HR Trends 2024” kutatásában részt vevő cégek közel felének (46 százalék) nincs letisztult álláspontja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban, de kb. ugyanennyien (47 százalék) vannak azok is, akik nyitottak a használatára. A válaszadók 19 százaléka kimondottan támogatja az AI használatát és széles körben tervezi annak kiterjesztését, illetve a kutatásban részt vevők további 28 százaléka is nyitott az AI használatára bizonyos területeken. A vállalatok csupán 7 százaléka nyilatkozott úgy, nem tervezik a mesterséges intelligencia használatát a jövőben.

A válaszadók leginkább az adminisztráció területén (58 százalék) látják az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám (38 százalék), az ügyfélszolgálat (38 százalék), valamint a pénzügy és könyvelés területén (35 százalék) is fogják alkalmazni.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának legnagyobb haszna a válaszadók szerint annak pontosságában és a gyorsaságában rejlik. 78 százalékuk szerint az AI-nak köszönhetően gyorsabb lehet az adat- és információfeldolgozás, valamint pontosabb előrejelzéseket és elemzéseket lehet készíteni. Ezek mellett az ismétlődő feladatok automatizálásában is sokan látják az AI előnyét, ezt a válaszadók háromnegyede jelölte meg. Sőt, kicsit több mint felük szerint nagyobb produktivitást is eredményez.

A „Randstad Workmonitor Pulse Survey” 2023 végi felmérése árnyalja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi várakozásokat. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Németországban megkérdezett több mint 7000 munkavállaló harmada (33 százalék) számolt be arról, hogy már használ mesterséges intelligenciát a munkája során. Az AI-használatban a vizsgált országok közül egyébként India áll az élen, a munkavállalók több mint fele (56 százalék) jelenleg is használja a mesterséges intelligenciát a munkája során.

A felmérésben részt vevők többsége az emberi interakciók elősegítőjeként tekint a technológiára. Közel felük (45 százalék) szerint az AI lehetővé teszi, hogy az emberek több időt töltsenek egymással a munkahelyen és azon kívül is.

Az AI hatása a munkaerőpiacra

A friss magyarországi HR Trends kutatásból az látszik, hogy a hazai vállalatok felsővezetőinek még nincs egyöntetű válasza arra, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra. A megkérdezettek 52 százaléka szerint az AI nem lesz hatással az állások számára, 45 százalék szerint viszont a betöltendő állások számának csökkenésére kell számítani. 3 százalék gondolja úgy, hogy növelni fogja a szükséges munkakörök számát.

Az előzőekben idézett nemzetközi Randstad felmérésben részt vevő munkavállalóknak határozottabb véleményük van az AI-t illetően. Több mint felük szerint hatással lesz iparágukra és a munkakörükre, és a mesterséges intelligencia saját karrierjük kiteljesedéséhez és előmeneteléhez vezet – nem elbocsátásokhoz. Közel felük (47 százalék) izgatott a mesterséges intelligenciában rejlő munkahelyi lehetőségeket illetően – különösen az Y és Z generáció tagjai. Ez jóval magasabb, mint az a 39 százalék, aki aggódik az AI munkájukra gyakorolt hatása miatt. Persze a világ különböző térségei között jelentős eltéréseket találhatunk a hozzáállás és a szemléletmód tekintetében.

„A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a mai technológiai innováció is várhatóan inkább munkahelyteremtő hatású lesz, ehhez a vállalatoknak azonban időben kell intézkedéseket hozniuk, hogy felkészítsék a munkaerőt a munkavégzésben bekövetkező változásokra” – összegezte a felmérés tanulságait Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője utalva arra, hogy a hazai munkaerőpiacon is van még teendő ezzel kapcsolatban. 

AI tréning itthon és a világban

A HR Trends kutatásban részt vevő cégek háromnegyede jelenleg nem kínál AI tanulási és fejlesztési lehetőséget a dolgozóinak – ugyanakkor a mesterséges intelligencia használatának egyik legfőbb kihívását a képzett munkaerő hiányában látják (az adatbiztonság és a bizalmas információk kezelése mellett). A felmérés idején csupán a megkérdezettek negyede kínált mesterséges intelligenciához kapcsolódó tanulási és fejlesztési lehetőséget, ám további 29 százalékuk tervezi ezt biztosítani a jövőben.

A munkavállalók képzettségi igényeire és a mesterséges intelligenciára fókuszáló nemzetközi „Workmonitor Pulse Survey” szerint a felmért öt piacon sem rózsásabb a helyzet a tréningek terén – annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia használata a munkavállalók által harmadik leginkább fontosnak tartott és vágyott fejlődési terület, és a felmérésben részt vevők körében jelentős az igény a mesterséges intelligencia irányú tanulási és fejlődési lehetőségekre. Új trendet jelez, hogy drámaian megugrott az AI-készségeket kereső állásajánlatok száma, a Randstad adatai szerint egyes piacokon akár 2000 százalékos volt a növekedés 2023 augusztusában az év márciusához képest

A nemzetközi felmérésben részt vevő dolgozóknak azonban csupán 13 százaléka részesült AI-jal kapcsolatos képzésben a felmérést megelőző egy évben, és a fizikai dolgozók mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy ilyen fejlesztési lehetőségben lett volna része. A mesterséges intelligenciára irányuló tanulási és fejlesztési lehetőségeket eddig főként a szellemi dolgozóknak kínálták a felmérés szerint: a fizikai munkások 41 százalékának semmilyen formában nem ajánlottak fel képzést, míg a szellemi dolgozók esetében ez az arány mindössze 20 százalék.

Mindezek mellett a munkavállalók világszerte elvárják a munkáltatóktól, hogy segítsék őket abban, hogy versenyképesek maradjanak a rendkívül dinamikus gazdaságban, és több mint harmaduk (37 százalék) kész akár elhagyni munkahelyét, ha a tanulással és fejlődéssel kapcsolatos elvárásaik nem teljesülnek. A Z-generációs munkavállalók különösen elszántak a megfelelő fejlődési lehetőségeket illetően, mivel 47 százalékuk mondja, hogy felmondana ezek hiányában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS