Jelentősen nőtt a hazai dolgozók költözési hajlandósága

Jelentősen nőtt a hazai dolgozók költözési hajlandósága
2022. 12. 08., 13:41

A magyarországi munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik – derül ki a Trenkwalder idei Mobilitási Indexéből. Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel mérsékelten elégedettek.

A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában a tavalyi bevezetést követően idén is elvégezte a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során több mint 3000 munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy az elmúlt egy év során jelentősen nőtt a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett 53 százaléknyian készek elhagyni jelenlegi lakhelyüket, ami jelentősen magasabb a tavaly mért 35 százaléknál.

A legnagyobb arányban az észak-keleti és a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya (65 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (64 százalék) megye, valamint – talán kissé meglepő módon – Vas megye (69 százalék) mutat kiugró értékeket, utóbbi területen azonban jóval magasabb azok aránya, akik külföldre (41 százalék) vagy megyén belüli másik településre (37 százalék) költöznének.

A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (69 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is. A válaszadók 34 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 66 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Azok a válaszadók, akik országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg kívánt célpontként.

„A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért nekik a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete igen jelentős versenyelőnyt jelenhet – mondta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen. – Ezzel a felméréssel ugyanakkor nem csupán a munkavállalók migrációjának részletes megismerése volt a célunk, hanem az is, hogy a döntéshozók számára feltárjuk: milyen jellegű intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét.”

A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,9 pont lett. Ez fél ponttal elmarad a tavaly mért szinttől, amit egyértelműen az azóta romló gazdasági környezet, és ezen belül is munkavállalók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.

Elégedettség tekintetében az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték (7,1 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Békés megyének volt (4,6 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,8 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,3 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 5,7 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 5,5 pontra értékelték.

„Fontos fejlemény, hogy annak ellenére, hogy az év során sok területen szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei, a munkavállalók többsége (53 százalék) kevésbé érzi kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus előtti időszakban – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A koronavírus egyébként a válaszadók munkájának 37 százalékára volt valamilyen hatással: 16 százalék a munkahelyét veszítette el miatta, további 13 százaléknak a jövedelme csökkent a járvány következményeképpen.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS