Jelentősen nőtt a hazai dolgozók költözési hajlandósága

Jelentősen nőtt a hazai dolgozók költözési hajlandósága
2022. 12. 08., 13:41

A magyarországi munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik – derül ki a Trenkwalder idei Mobilitási Indexéből. Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel mérsékelten elégedettek.

A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában a tavalyi bevezetést követően idén is elvégezte a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során több mint 3000 munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy az elmúlt egy év során jelentősen nőtt a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett 53 százaléknyian készek elhagyni jelenlegi lakhelyüket, ami jelentősen magasabb a tavaly mért 35 százaléknál.

A legnagyobb arányban az észak-keleti és a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya (65 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (64 százalék) megye, valamint – talán kissé meglepő módon – Vas megye (69 százalék) mutat kiugró értékeket, utóbbi területen azonban jóval magasabb azok aránya, akik külföldre (41 százalék) vagy megyén belüli másik településre (37 százalék) költöznének.

A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (69 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is. A válaszadók 34 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 66 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Azok a válaszadók, akik országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg kívánt célpontként.

„A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért nekik a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete igen jelentős versenyelőnyt jelenhet – mondta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen. – Ezzel a felméréssel ugyanakkor nem csupán a munkavállalók migrációjának részletes megismerése volt a célunk, hanem az is, hogy a döntéshozók számára feltárjuk: milyen jellegű intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét.”

A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,9 pont lett. Ez fél ponttal elmarad a tavaly mért szinttől, amit egyértelműen az azóta romló gazdasági környezet, és ezen belül is munkavállalók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.

Elégedettség tekintetében az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték (7,1 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Békés megyének volt (4,6 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,8 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,3 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 5,7 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 5,5 pontra értékelték.

„Fontos fejlemény, hogy annak ellenére, hogy az év során sok területen szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei, a munkavállalók többsége (53 százalék) kevésbé érzi kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus előtti időszakban – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A koronavírus egyébként a válaszadók munkájának 37 százalékára volt valamilyen hatással: 16 százalék a munkahelyét veszítette el miatta, további 13 százaléknak a jövedelme csökkent a járvány következményeképpen.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS