Illúzió az elbocsátott munkaerő tömeges mezőgazdasági foglalkoztatása

2020. 04. 07., 20:00

A koronavírus-járvány miatt az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka – írják a Trenkwalder szakértői.

A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható.

A mezőgazdaságban történő elhelyezkedés lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a szektorban rendkívül magas az őstermelők és mikrovállalkozások száma. Az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes vállalkozások közül ugyanakkor a Trenkwalder mintegy 650 vállalkozást mért fel az elmúlt napokban. A kutatás adatai szerint ebben a körben is csupán 5 százalék körül jelezték vissza, hogy nyitottak a munkaerő-felvételre ebben az idényben.

Az agráriumon belül az állattartással és -feldolgozással foglalkozó cégek (a halgazdaságokat is beleértve) stagnálnak, sőt, bizonyos esetekben leépítenek, mivel a válság a húsfogyasztás alakulását is negatívan érinti. Ebben a körben egyedül a baromfival foglalkozó vállalkozások jelenthetnek lehetőséget komolyabb munkaerő-felszívásra.

A növénytermesztési ágazatokban főként a szabadföldi zöldségtermesztés és a gabonatermesztés területén lehet szükség pótlólagos munkaerőre. A gyümölcstermesztés területén az idénymunkások iránti igényt az idei évben sok esetben visszafogja majd az a tény, hogy a kései fagyok miatt számos gyümölcsösben a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az olyan speciális területek is, mint a gombatermesztők, a válság nagy veszteseinek számítanak. A gombakereslet többségét ugyanis az éttermek és hotelek biztosítják, kiesésükkel a szektor 60 százalékos piacot vesztett, ezért a munkaerőre itt sincs igény.

„A munkaerő mezőgazdaságba átáramlásának további korlátja, hogy ezek a munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel, nagyfokú monotonitással, és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. Emiatt irodában vagy vendéglátó-helyen foglalkoztatott munkavállalók számára nem jelentenek valós alternatívát – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az agrárium számára az egyetlen reális tartalékot azok a »pályaelhagyók« képezhetik, akik korábban már szereztek tapasztalatot ezen a területen, ám az elmúlt időszakban a logisztikában, szállítmányozásban, gyártósorok mellett vagy az építőiparban vállaltak munkát a fővárosban vagy más nagyobb városban. Közülük most sokan hazatérnek, hogy ott vészeljék át a krízis hónapjait.”

A munkaerőnek a mezőgazdaságba történő visszaáramlása érdekében két fontos lépést kell ösztönöznie az államnak. Egyrészt célszerű csökkenteni az országban jelen lévő külföldi munkavállalók mintegy 60 ezer fős létszámát, amelynek egy részét az agráriumban foglalkoztatják - a jelenlegi körülmények között viszonylag drágán, gyakran teljes ellátás mellett. Másrészt az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége mellett további kedvezményekkel kell biztosítania azt, hogy a mezőgazdasági munka reális alternatíva lehessen a más hazai szektorokból visszatérő munkaerő mellett azok számára is, akik most munkájuk megszűnése miatt külföldről térnek haza ideiglenesen vagy véglegesen, és alternatív munkalehetőség híján szintén a munka nélküliek táborát, ezen keresztül az ellátórendszer terheit növelik.

„Azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek szeretnének lojális és tapasztalt munkaerőhöz jutni, nagy szerep jut a gondos munkaerő-kiválasztásnak is. E nélkül a folyamatnak jobbára csak vesztesei lehetnek: a munkavállaló teljesítményével és hozzáállásával elégedetlen gazda, a munkájával elégedetlen és az első adandó lehetőséggel tovább álló munkaerő, és nem utolsó sorban az állam, amely hiába nyújtott támogatást a folyamatban, legfeljebb részsikereket tudott elérni” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS