A koronavírus okozta gazdasági vihar egyik első áldozata a turizmus és a vendéglátás. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások már az első hazai megbetegedés bejelentése óta a bőrükön érzik a negatív gazdasági hatásokat. A kormány jó előre jelezte, hogy valamilyen támogatásban kell részesíteni a szektort, hogy átvészelje a rá váró nehéz időszakot. A megfelelő támogatási eszközök meghatározása azonban nem is olyan egyszerű.
A KSH adatai alapján hozzávetőlegesen 52 ezer vendéglátóhely működik Magyarországon. Ez a szám magában foglalja az éttermeket, kávézókat, cukrászdákat, de a diszkókat, a balatoni hekkezőket és az iskolai menzákat is. Az átlagos hazai vendéglátóhely jellemzően kisebb vállalkozás, amely általában családi keretek között vagy barátokkal összefogva, a tulajdonosok saját munkájára és pénzükre alapozva, különösebb külső segítség vagy akár gazdasági ismeret nélkül működik. Az ő esetükben az a felvetés, hogy esetleg kedvezményes hitelhez juthatnak, vagy valamilyen pályázat révén részesülhetnek majd kompenzációban, valószínűleg nem a legjobb megoldás.
A szektorban hamarosan élet-halál harc kezdődik, hogy a tulajdonos vagy a pultos, az üzletvezető vagy a szakács, a barista vagy a cukrász maradjon pénz és/vagy munka nélkül. Több ezer vendéglátóhelyhez köthető több tíz ezer ember esetében nem lesz nagyvállalati háttér, akiket meg lehetne kérni, hogy ne bocsássák el az alkalmazottakat. Ugyancsak nehéz lesz rábeszélni a tulajdonosokat, hogy bizonytalan jövőkép mellett adósodjanak el.
A vendéglátóhelyek tulajdonosai vendégek nélkül egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni az alkalmazottakkal járó közterheket és a bérleti díjakat. Az utóbbi különösen komoly teher, hiszen többnyire frekventált, belvárosi vagy egyéb kiemelt helyen lévő helyiségek bérletéről van szó. A munkanélküliség és a bezárás ebben a szektorban komoly fenyegetést jelent. A problémát hosszútávú előnyökkel, jövőbeli profithoz kapcsolódó kedvezményekkel csak akkor lehet kezelni, ha mellette azonnali segítséget is kapnak az arra rászorulók.
„Szerte a világban már elkezdődött a járvány által okozott és várható gazdasági károk felmérése. A turizmus és vendéglátóipar mindenhol kiemelten veszélyeztetett szegmens. Pár ország már hozott célzott intézkedéseket kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Ilyen például a hiteltörlesztések felfüggesztése, a beruházások gyorsított leírása, vagy a munkavállalók bizonyos költségeinek többszörös elszámolhatósága. Ezek mind jó ötletek arra az esetre, ha a vállalkozás finanszírozható visszaeséssel, de egyébként profitábilis üzlettel számol” – foglalta össze a helyzetet Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A magyar helyzetet tekintve viszont egy kávézó vagy étterem tulajdonosa nem valószínű, hogy pusztán azért megtartana alkalmazottakat, hogy költségeik háromszorosával tudja majd csökkenteni később az adóalapját. Új gépet venni meg főleg nem fog, mikor valószínűleg a vállalkozás életben tartása is komoly kihívást jelent számára. Ezeknek a lépéseknek akkor lehet gazdaságélénkítő hatásuk, ha egyébként a vendéghiányos időszak túlélése biztosított.
„Érdemes elgondolkodni olyan lehetőségeken is, mint a turizmusfejlesztési hozzájárulás, vagy bizonyos járulékok mérséklése, esetleg a 2019-es társasági adónak a fent említett tételekkel való visszamenőleges kiigazítása, csökkentve a hamarosan fizetendő adó összegét. Így azonnal pénzhez juthatnák a bajban lévő vállalkozások, hiszen most nem kellene esedékes terheket megfizetniük” – mondta Gémesi Péter.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.