Foglalkoztatás, munkanélküliség: ilyen volt 2018

Foglalkoztatás

2018. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 48 ezer fővel, 4 millió 469 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezer fővel volt magasabb, mint az előző évben, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig – a mintavételi hibahatáron belüli mértékben – 5 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatottak közül 4 millió 411 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,2 százalékra emelkedett. A férfiak és a nők esetében is 1,1 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 76,3 százalékra, a nőké 62,3 százalékra emelkedett. A fiatal, 15–24 évesek kivételével a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A fiatalok foglalkoztatási aránya 29,0 százalék maradt, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb, 55–64 éves munkavállalók esetében történt, körükben 2,7 százalékponttal magasabb, 54,4 százalékos volt a foglalkoztatási mutató értéke. A 20–64 éveseket 1,1 százalékpontos növekedés jellemezte, így foglalkoztatási arányuk 74,4 százalék volt.

2018. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

Munkanélküliség

2018. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 20 ezer fővel kevesebb, 172 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezerrel, 88 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent. A nők munkanélküliségi mutatói a férfiakénál nagyobb mértékben csökkentek; számuk 12 ezer fővel, 84 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra mérséklődött. A fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 10,2 százalékra, a 25–54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az 55–74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.

2018. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta – a mintavételi hibahatáron belül – 7 ezer fővel, 90 ezerre, illetve 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra nőtt. A nők esetében mindkét mutató mérséklődött, a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. A 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 34 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 1,0, Nyugat-Dunántúlon 0,6 százalékponttal csökkent, a többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,2 százalék).