Ezeket feltétlenül tudnia kell, ha szakmát tanulna

2019. 11. 08., 14:00

A Magyar Közlönyben megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a 2020. szeptember 1-jétől oktatható szakképesítések listájával. A választható szakmák száma jelentősen csökkent, de nem ez az egyetlen változás, amire oda kell figyelniük a tanulni vágyóknak.

A Centrum Oktatóközpont összegyűjtötte, mikre érdemes odafigyelniük azoknak, akik a közeljövőben szeretnének OKJ-s bizonyítványt szerezni.

Milyen szakmákat lehet tanulni?

Az OKJ változása kapcsán a legismertebb információ, hogy jelentősen lecsökken jövőre a választható szakmák száma. A jelenlegi 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 OKJ szakma marad. A teljes képzésjegyzék itt található.

Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből (irodai titkár, rendezvényszervező, targoncavezető, pénztárkezelő és valutapénztráros, bérügyintéző), több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni (például pénzügyi-számviteli ügyintéző).

Tanfolyami vagy iskolarendszerű képzés?

A legnagyobb változás a felnőttképzés területén lesz. Míg a jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, addig az új rendszerben erre nem lesz lehetőség.

Az új jegyzékben szereplő 174 – a művészeti képzésekkel együtt 196 – szakma mindegyikét kizárólag iskolarendszerben lehet majd tanulni nappali tagozaton 3-6, esti tagozaton 2-3 év alatt.

Ami jó hír, hogy az iskolai rendszerű képzések továbbra is ingyen elvégezhetőek lesznek. Ugyanakkor várhatóan sok tanulni vágyó felnőtt számára problémát jelent majd, hogy az új rendszerben nem lesz lehetőség rövidebb idő alatt, rugalmasabb időbeosztásban szakmát szerezni.

Az új képzési jegyzék az alapszakmákon túl mindössze 73 részszakképesítést tartalmaz, melyeket iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd megszerezni. Bár a jelenlegi információk szerint a felnőttképzésben korlátozás nélkül annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol, ezeken a képzéseken kívül egyelőre nincs pontos információ, milyen képzéseket lehet majd rugalmasabb, tanfolyami rendszerben tanulni.

Ami biztos, hogy a vizsgáztatás jelenlegi rendszere is megváltozik, független vizsgaközpontok jönnek létre, ahol a tanulóknak számot kell majd adniuk a tudásukról.

Meddig lehet a jelenlegi rendszerben tanulni?

Az OKJ átalakításával kapcsolatos rendelet szerint a felnőttképzők 2020. december 31-ig még a mostani feltételekkel indíthatják képzéseiket, ugyanakkor a vizsgákat a képzésben részt vevőknek 2022 végéig le kell tenniük.

Az iskolarendszerű képzések esetében az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először.

Mi lesz a már megszerzett OKJ-s végzettségekkel?

„A jelenlegi rendszerben megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak majd a szakképzés változásai után is” – írja közleményében a Centrum Oktatóközpont.

Azoknak, akik még a jelenlegi rendszerben szeretnének OKJ-s bizonyítványt szerezni, érdemes minél előbb jelentkezniük a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt jelentősen megnövekedett az igény a felnőttképzésben, rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamok iránt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS