ÉVOSZ: a kiküldetés a legelőnyösebb külföldi munkavállalási forma

2024. 04. 02., 23:10

A külföldi munkavállalásnál a kiküldetés előnyeire hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

A magyar állampolgárok két módon vállalhatnak külföldön munkát, vagy egyéni munkavállalóként külföldi munkaadót keresnek, vagy hazai vállalkozás külföldön felvállalt munkáinak, szolgáltatásainak a teljesítésében vesznek részt. Az ÉVOSZ adatai szerint jelenleg mintegy 500 építési vállalkozás és csaknem 30 000 szakmunkás, mérnök dolgozik – egyéni munkavállalóként, illetve kiküldetésben – az EU országaiban.

A kiküldetés előnyei közé tartozik, hogy a dolgozónak megmarad a magyarországi munkahelye, a kiküldetés idején is a magyar társadalombiztosítási hálóban marad, valamint a külföldi foglalkoztatása idejére is a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak rá – hangsúlyozza a szakszövetség közleménye. A kiküldetés maximum 2 évig tart, ám két hónapos magyarországi munkavégzés után a munkavállaló ismét kiküldhető. Ez a forma nem igényel feltétlenül nyelvtudást, valamint a munkáltató állja a dolgozó szállásának költségeit.

A munkavállalók a kiküldetés előtti magyarországi bérükön felül, kiegészítésül megkapják a mindenkori, az egyes szakmákra előírt, például németországi minimál bruttó órabéreket is, erre a magyar munkáltatójuknak kötelezettséget kell vállalniuk a német hatóságok felé. Az is fontos körülmény, hogy a kiküldött munkavállalók kiutazási, hazautazási és szállásköltségeit a munkáltató köteles vállalni. A munkavállalók havonta legalább egy alkalommal, több napra haza tudnak látogatni családjukhoz.

Nagy kihívás viszont a munkavállalók számára, ha egyénileg próbálnak megkapaszkodni valamelyik külföldi ország munkaerőpiacán. Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint a hirdetésekre jelentkezők jelentős része nem ismeri kellően az elvárásokat. Ahhoz például, hogy egy munkavállaló a végzettségének megfelelő és ezzel arányos fizetést kapjon, jól kell beszélnie az adott idegen nyelvet. Azzal is számolni kell, hogy a havi fizetésnek legalább mintegy harmada vagy akár fele a lakbérre és a rezsiköltségekre megy el.

A külföldi munkavállalás iránt érdeklődő építőipari szakemberek segítségért fordulhatnak az ÉVOSZ-hoz, amely kiajánlja őket külföldön, elsősorban Németországban működő magyarországi cégekhez. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS