Ennyit költenek a nagy cégek egy vezető kiképzésére

2018. 11. 08., 16:00

A jövő sikeres vállalatainak menedzsmentrendszereiben és struktúráiban megnövekszik az érett személyiségek szerepe – állítja Csaba Zoltán, a Budapesti Metropolitan Egyetem stratégiai igazgatója.

Az előttünk álló évtizedek egyik legfontosabb kihívása a vállalatok számára e vezetők megtalálása és megtartása – írja Csaba Zoltán a Világgazdaságban megjelent cikkében.

A Budapesti Metropolitan Egyetem stratégiai igazgatója a Global Leadership Forecast 2018 elnevezésű kutatást idézi. Ebben több, mint 25 ezer vezető és 2 500 HR-szakember válaszában ez kétszer olyan gyakran jelent meg aggodalomként, mint a fejlődő országok lassuló gazdasági növekedése vagy a recesszió problémája.

A cégek évente átlagosan 4 ezer dollárt és csaknem 40 órát szánnak egy potenciális vezető kiképzésére, a befektetés azonban látványosan kifizetődik.

Azon társaságok pénzügyi teljesítménye, amelyeknek döntéshozói otthonosan mozognak a digitális megoldások világában, több mint 50 százalékkal jobb a területen kevésbé fejlett vállalatokénál.

Csaba Zoltán hangsúlyozza: a vezető nem egy pozíció, sokkal inkább olyan személy, aki felismer egy új kihívást és kreatív-innovatív választ ad rá. A modern vezető új utakat fedez fel, új termékeket talál ki és visz piacra.

A stratégiai igazgató szerint azok a szervezetek lesznek tartósan versenyképesek, amelyek apró módosítások révén előtérben tudnak maradni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS