Eljöhet az idő, hogy sosem látja a főnökét?

2019. 01. 03., 11:00

A home office elterjedésével egyre többen dolgoznak távmunkában a város vagy akár a világ másik feléről. Ezzel a megoldással a munkavállalók pénzt és időt spórolnak, a vállalkozások pedig eredményesebben működhetnek. Itthon a munkavállalók 5 százaléka dolgozik otthonról, de a számuk gyorsan növekszik.

Világszerte egyre népszerűbbé válik az otthoni munka, vagyis a home office. Nem csak a vállalkozók és szabadúszók, hanem az alkalmazottak közül is sokan kerülnek ki olyanok, akik saját otthonukból végzik a munkájukat.

Bár tőlünk nyugatabbra sokkal népszerűbb a home office, Magyarországon sem állunk rosszul: egy 2018-as felmérés szerint a munkavállalók 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, ami több mint kétszázezer főt jelent.

Pál Zoltán Gábor, az ALH Consultung Kft. tulajdonosa szerint az otthoni iroda a jövő. Már most is számos állás betölthető távmunkában, a digitalizáció térhódításával pedig rohamosan fog nőni ezek száma.

„Cégünknek jelenleg több mint 10 alkalmazottja van, de egy részükkel még nem is találkoztam személyesen. Az állásinterjútól a feladatok kiosztásáig minden folyamat az interneten keresztül zajlik, így akár az is megoldható, hogy valaki a világ másik feléről végezze el a feladatait. Nálunk az e-mail a munka nyelve. A legújabb munkatársunk Glasgow-ból dolgozik, pár hete vettem fel. Dolgozóink keresőoptimalizálással foglalkoznak, szöveges tartalmakat gyártanak különböző honlapokra, ehhez mindössze a saját számítógépükre van szükségük” – mondta Pál Zoltán Gábor.

Az otthoni munka azokban a munkakörökben a legjellemzőbb, amelyek nem igényelnek különösebb munkaeszközt egy számítógépen kívül. A home office-ban dolgozók közül sokan kerülnek ki a marketing, értékesítés és média területéről, de a munka népszerű az ügyfélszolgálatosoknál, a grafikusoknál, a magántanároknál, a fordítóknál, a programozóknál, és az adminisztrátoroknál is.

A szakember úgy véli, az otthoni munka gyorsuló elterjedése annak köszönhető, hogy ez a megoldás az alkalmazottak és a munkáltatók érdeke is.

„A home office-nak köszönhetően a vállalkozások rengeteg pénzt spórolhatnak. Az ingatlanbérlés, az infrastruktúra kialakítása és fenntartása nagyon drága, és sok esetben felesleges kiadás a cég életében. Erre egyre többen jönnek rá: a modern irodákba már kevesebb munkaállomást terveznek, mint ahány munkavállalójuk van, mert arra számítanak, hogy otthonról fognak dolgozni. Emellett a munka hatékonysága is sokkal nagyobb home office-ban: egyes statisztikák szerint 10-20 százalékkal is nőnek az eredmények” – nyilatkozta Pál Zoltán Gábor.

Ő a vállalkozásánál egyedi, teljesítményarányos bérezést vezetett be, így nem kell aggódnia amiatt, hogy az otthon dolgozó kollégák a munkaidejük mekkora részét töltik a cég számára hasznos feladatokkal.

Az otthoni munka a munkavállalók többségének is tetszik, hiszen így megspórolhatják a munkába járás idejét és költségét, valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes, családbarát, és kiszámíthatóbb az időbeosztás is.

„Úgy látom, hogy a munkavállalók is szívesebben választják azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség van részben vagy teljesen otthoni munkára. Nálunk a távmunkában dolgozók többsége kisgyermekes édesanya, aki a home office-nak köszönhetően több időt tölthet a családjával, miközben kötetlen időbeosztással helyt áll egy jól fizető állásban is” – tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS