Stratégiai együttműködésről írt alá megállapodást március 9-én a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Trenkwalder a két fél közös szervezésében megtartott szakkonferencián. A budapesti rendezvény kiemelt témája a magyarországi logisztikai piac munkaerőhelyzete volt.
A felek a jövőben széles körű piaci információkkal látják el egymást az aktuális munkaerőpiaci tendenciákról, beleértve a logisztikai trendeket, hiszen ez egy kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági terület. A folyamat részeként a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Trenkwalder integrálja a rendelkezésükre álló piaci információkat és tapasztalatokat, valamint közvetítik azokat a két szervezettel kapcsolatban álló üzleti szereplők felé.
„A logisztika területén is tetten érhető a munkaerőhiány, néha már az akár hét számjegyű fizetések sem hatnak eléggé motiválóan, de arra is gyakran látunk példát, hogy a megfelelő szakértelem szab gátat az ideális jelölt megtalálásában” – mondta dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy a mindennapjaik során amellett, hogy igyekeznek naprakész oktatásokkal (például Felsőfokú Logisztikai Menedzser) is javítani az aktuális helyzeten, fontosnak tekintenek minden olyan további háttérfolyamatot is, amely a megfelelő munkaerő megtalálásában segíti a logisztikai cégeket.
„Az innovatív digitális HR megoldások alkalmazása jelentős mennyiségű adattal tudja ellátni a piaci szereplőket, amelynek megfelelő felhasználása alapvetően elősegítheti a cégek jobb és tervezhetőbb működését” – mondta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója.
A kooperáció első elemeként március 9-én, Budapesten közös szakkonferenciát szerveztek. A rendezvény többek között azt a témát járta körül, hogy a munkaerőpiac aktuális folyamatai hogyan befolyásolják a logisztikai szektor működését, bevételeit és nyereségét, valamint hatékonyságát.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai piacon a gazdasági nehézségek ellenére több százezer fős a munkaerőhiány, az elbocsátott alkalmazottak többségét a piac más szegmensei azonnal felszívja. A szakember a vállalat saját közelmúltbeli Mobilitási Index felmérésre utalva rámutatott, hogy a hazai munkavállalók 53 százaléka kedvezőbb munkalehetőségek érdekében hajlandó jelenlegi lakhelyéről elköltözni, az egyes régiókban élők mobilitási készségeinek ismerete pedig jelentős versenyelőnyt biztosíthat a munkáltatók számára.
A szakkonferencia másik fontos témája a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása volt. A tavalyi statisztikák szerint az elmúlt évben közel 60 ezer munkavállaló érkezett az országba, ezek többsége ukrán, de az Ázsiából érkezők száma is dinamikusan növekszik. Ez a létszám önmagában nem képes megoldani a hazai munkaerőpiac fennálló strukturális problémáit, ám azok az agilis vállalkozások, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, viszonylag egyszerűen képesek kezelni saját munkaerő-problémáikat.
Dobos Tamás, a Trenkwalder projekt managere előadásában külön kiemelte a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók előnyeit. Esetükben – keresztény többségű ország lévén – a nagyfokú kulturális illeszkedést, az angol nyelvű kommunikációt, a képzettség szintjét, a többséget jellemző erős motivációt és az ezzel összefüggő alacsony fluktuációt emelte ki.
Szarvas Péter, a Trenkwalder quality managere elmondta, hogy a logisztikai munkaerő-keresések száma a koronavírus-járványt megelőző utolsó időszakhoz – 2019 utolsó negyedévéhez – képest jelenleg közel kétszeres mértékű, és ez a szint az év hátralévő részében is fennáll majd. A jelöltek elvárása, illetve a munkáltatók ajánlatai között ugyanakkor egyes munkakörökben akár 20 százaléknál is nagyobb eltérés van. Ez növelheti a fluktuációs hatást, elnyújtja a betöltési időt, csökkenti a belső motivációt, valamint a kívántnál alacsonyabb kvalitású jelöltek jelentkezésével járhat.
(A KRPR.hu fotóján dr. Doór Zoltán és G. Nagy Balázs)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.