Egyre több bejelentés nélkül foglalkoztatott jogviszonya rendeződik

2022. 07. 07., 15:23

„A kapcsolódó törvénymódosítás tavaly tavaszi elfogadása óta 7115 be nem jelentett foglalkoztatottnak rendeződött a jogviszonya a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hathatós közreműködésével” – jelentette be Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára.

A jogsértésen ért munkaadók bő egy esztendeje kötelesek a jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

„A kormány kiemelt célja a jogszerű foglalkoztatás elősegítése, a gazdaság további fehérítése. Az intézkedés felszámolja a jogkövető vállalkozások versenyhátrányát, csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát” – tette hozzá az államtitkár.

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére újította meg a munkaügyi ellenőrzés korábban negyedszázadon át változatlan szabályrendszerét. A hatóság a jogsértés feltárását követően a kárt szenvedett munkavállaló legalább egy hónapra szóló bejelentésére kötelezheti a munkáltatót a mindenkori minimálbér mértékéig. Az intézkedés rendezi a munkából élők jogviszonyát, amivel több társadalombiztosítási ellátásra is jogosulttá válnak, és meghosszabbodik a nyugdíjszámítást megalapozó szolgálati idejük.

Az új rendelkezés megszünteti a jogszerűen foglalkoztató vállalkozások versenyhátrányát, hiszen a költségvetés és a dolgozóik kárára ügyeskedők elveszítik a bejelentés nélküli foglalkoztatásból származó, tisztességtelen előnyöket. A tavaly március elsejével életbe lépett előírás a versenytorzító hatások kiküszöbölése mellett fehéríti is a gazdaságot.

A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok ellenőrzése rugalmasabbá  és hatékonyabbá vált, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen biztosítja a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket. A cél elsősorban nem a bírságolás vagy szankció elrendelése, hanem a jogszerű foglalkoztatást elősegítő látásmód erősítése. Az intézkedésnek köszönhetően a munkaügyi bírságok száma nagymértékben csökkent, miközben a hivatalos bejelentések száma érdemben emelkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerében.

Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár kifejtette: „A munkaadók a munkaviszony létesítését legkésőbb a dolgozó munkába lépéséig kötelesek bejelenteni a NAV felé. Az Ügyfélkapun keresztül újabban mi magunk ellenőrizhetjük, hogy ez valóban megtörtént-e. A jogviszony lekérdezésének pontos módjáról a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság honlapján elérhető segédletből tájékozódhatunk. Lassan célegyenesbe ér a jogszerű foglalkoztatás nyári célvizsgálata, az eredményekkel hamarosan jelentkezünk. A Technológiai és Ipari Minisztérium Legyen oké! jelmondattal országos kampányt is indított, amely a munkaügyi szabályok mellett a munkavédelmi előírások betartására hívja fel a figyelmet.” (TIM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS