Megoszlik a vállalatok hozzáállása a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésével kapcsolatban. A cégek egy része már használ mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, és bár többen is tervezik a közeljövőben ilyen szoftver bevezetését hatékonyságuk növelése érdekében, jelentős arányban számolnak be kétségekről is. A Profession.hu legújabb kutatásában 197 vállalatot kérdezett meg tapasztalataikról, terveikről és esetleges félelmeikről a témában.
A felmérés alapján a válaszadók 15 százalékának van tapasztalata olyan eszközök, programok, technológiák használatával kapcsolatban, ahol a gépek az ember bizonyos képességeit másolják le vagy adathalmazokból vonnak le következtetéseket, hoznak döntéseket, tehát mesterséges intelligenciára épülnek. A mesterséges intelligencia munkafolyamatokban történő hasznosításához vegyes érzelmekkel állnak a cégek, megosztó jelenségnek mondható: sokan hasznosnak tartják, de jelentős az aggodalom is ezzel kapcsolatban.
A válaszadók 62 százaléka mondta, hogy még sosem használt, míg negyedük nem tudja, hogy használt-e már az MI alapú megoldást. A tapasztalattal rendelkezők spontán említéseinél magasan vezet a ChatGPT, emellett szerepeltek még a fordító- és számlázó programok vagy egyéb kommunikációs eszközök megjelölései. Támogatott kérdésfeltevéskor jelentősen magasabb volt a tapasztalattal rendelkezők aránya: 92 százalék internetes keresőt, 46 százalék beszéd- és arcfelismerő rendszert, 33 százalék drónt, 30 százalék ChatGPT-t, 28 százalék virtuális asszisztenst, 21 százalék robotot, 13 százalék képelemző szoftvert és 8 százalék önvezető autót jelölt meg, míg mindösszesen 3 százalék azok aránya, akik egyiket sem alkalmazták még.
„A válaszadó cégek 13 százalékánál használnak már valamely területen MI-t. Közülük a többség az adatelemzés, chatbot, könyvelés-számlázás, diagnosztika, robotizálás, sourcing területén vette igénybe ezt a lehetőséget. Nagy a bizonytalanság és alacsonynak mondható az affinitás az MI jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban a vállalatoknál: csupán 20 százalékuk tervez bármilyen területen ilyen eszközöket, programokat alkalmazni. Akik gondolkoznak a használatukon, főként a gyártás, adminisztratív területek, e-learning, grafika, marketing (keresőoptimalizálás, content gyártás), diagnosztika, raktározás, szállítmányozás, tervezés, toborzás, ügyfélszolgálat területét nevezték meg” – mondta a felmérés eredményeiről Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta már a toborzás területén is, a mesterséges intelligencia megítélése ezen a területen pozitív képet mutat: az általános vélekedés szerint a segítségével növelhető a hatékonyság. A túlnyomó többség (76 százalék) a toborzásra szánt idő lerövidülését látja előnyként az MI-hez kapcsolódóan, harmaduk az objektívebb döntéshozás támogatását, negyedük jelölte meg a szakmai segítséget, 19 százalék a potenciálisan jobb jelöltek kiválasztását és közel ennyien a jelöltélmény javulását. 6 százalék szerint semmilyen pozitív hatással nem jár az MI bevonása a toborzásba.
A válaszadók több, mint fele szerint pozitív hatással lenne a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatra általánosságban véve, és a megfelelő jelentkezők megtalálását is támogatná. Ezzel párhuzamosan csak 30 százalék azok aránya, akik szerint pozitívan hatna az emberi erőforrás toborzására szakosodott szakemberek munkájára vonatkozóan és 23 százalék szerint ez kifejezetten negatív hatással járna a jövőben.
A válaszadók az MI nyújtotta lehetőségeket elsősorban a toborzási kampányok tervezésében (72 százalék) és kiértékelésében (85 százalék) tudják elképzelni. A megfelelő jelöltek megtalálásához 77 százalék használná, míg az álláshirdetés megírásához 64 százalék, a minőségi jelöltek kiválasztásában pedig 53 százalék. Egyéb területként az adatelemzést, az adminisztrációt és az interjúztatást említették.
A toborzás során használt MI eszközökből származó adatokat, információkat a válaszadók fele hitelesnek tartja, de 9 százalékuk nem bízna ezekben, a többiek pedig bizonytalanok a kérdésben.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.