Czomba Sándor: 85 százalékra kell emelni a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátáját

2023. 06. 29., 15:52

A kormány célja, hogy 2030-ra a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot a jelenlegi 80 százalékról, ezzel Magyarország az unió élvonalába kerülhet – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Budapesten a Világgazdaság által szervezet állásbörzén.

2010 óta a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett, ezzel sikerült elérni a kormány egyik vállalását, hogy tíz év alatt egymillió új álláshelyet hoznak létre. Hozzátette: ezt úgy sikerült elérni, hogy a közfoglalkoztatottak száma ugyanebben az időszakban 300 ezerről 70 ezerre csökkent, ami azt jelzi, hogy a növekedés dinamikáját a versenyszféra adta – emelte ki az államtitkár az egynapos állásbörze megnyitója előtt tartott beszédében.

A munkanélküliégi ráta 2022 végére 3,6 százalékra esett, ezzel Magyarország az uniós élmezőnyben van – mondta Czomba Sándor.

Amíg 2010-ben a magas munkanélküliség, most a feszes munkaerőpiac okoz problémát a cégek számára. A legtöbb üres álláshely a feldolgozóiparban van, de az adminisztratív-szolgáltatási szektorban, illetve az egészségügy és szociális ellátás területén is jelentős a munkaerőhiány.

Az államtitkár a munkaerőpiac kihívásai között a technológiai fejlődés, a digitalizáció és a munkaerőhiány mellett a piac szerkezeti feszültségeit említette, ami azt jelenti, hogy nem ott és nem annyi munkaerő áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. A nyugati országokat is érintő egyik legsúlyosabb probléma a demográfiai helyzet romlása, amely súlyos kihívást jelent Magyarország számára is: 2030-ig várhatóan 300 ezerrel lesz kevesebb a munkaképes korú lakosság.

A munkaerőtartalék nagyságát nagyjából ugyanennyire, mintegy 300 ezer főre tette, ami régiónként eltérő képet mutat, és elsősorban az ország keleti vármegyéiben van még tér bővülésre. A cégek befektetési döntései előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő számú és minőségű munkaerő.

Mivel a magyar munkaerő mobilitása hagyományosan alacsony, ezért a munkahelyeket, beruházásokat kell ezekbe a térségekbe odavinni – tette hozzá az államtitkár.

Az ország keleti és nyugati régiói közötti olló az állástalanok arányát tekintve szűkült az elmúlt évtizedben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2010-ben mért 20 százalékos munkanélküliségi ráta mára megfeleződött, miközben Győr-Moson-Sopron vármegyében ez most is 3-4 százalékon áll.

A munkaerőtartalékok feltérképezésében, a regisztrált álláskeresők, inaktívak munkaerőpiacra bevonásában a helyi munkaügyi központokra nagy szerep hárul és ehhez képzések, támogatások szükségesek.

Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, de még így is van tér javulásra. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban 2010-ben még 30 százalék volt 18 százalékos foglalkoztatottsági szint mellett, mára azonban ez megfordult, és a fiatalok foglalkoztatottsági szintje elérte a 30 százalékot, ám még ez is 10 százalékponttal az uniós átlag alatt van.

Amíg a pandémia alatt a munkahelymegtartó programok kerültek előtérbe, amelyek mintegy 400 ezer állás megmentését biztosították, addig jelenleg a munkahelyteremtő támogatásokkal igyekszik a kormány bővíteni a foglalkoztatást. Az uniós és hazai finanszírozási bértámogatási programok keretében a bérek és járulékok akár 100 százalékát is biztosítja a kormány.

Nagy népszerűségnek örvend a Vállalkozó Start II program, amelynek keretében 4,5 millió forint vissza nem térítendő forrásra pályázhatnak az induló vállalkozások augusztus 1-ig. A pályázat feltétele, hogy legalább 12 hónapig működtetni kell a vállalkozást. A program első, már lezárult szakasza mutatja, hogy a pályázaton sikeres cégek 85 százaléka már második üzleti évét kezdte meg – mondta Czomba Sándor. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS