Forgalomcsökkenés és alacsonyabb foglalkoztatás a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban csak pontszerűen érzékelhető HR-következmények, legfeljebb 5 százalékig elmozduló munkanélküliségi ráta – ezek a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) legfontosabb év végi tapasztalatai és a jövő évi várakozásai.
Növekvő élelmiszerárak, erősödő inflációs hatások nyomán a kiskereskedelemben forgalomcsökkenés tapasztalható. A jövő év első negyedévében a gazdasági elemzők szerint hasonlóan magas infláció várható, ami további volumencsökkenést idézhet elő. Szűkül a fogyasztói kosár. Mindez csökkenő foglalkoztatást generál a kiskereskedelemben és a kapcsolódó logisztikai ágakon.
„A feldolgozóiparban jelentős a lemaradás a koronavírus-járvány okozta alapanyagellátási láncok felborulása miatt. Éppen ezért az ipari termelésben nem várható csökkenés, ha a megrendelési oldalról vizsgáljuk a helyzetet. Nem kizárt azonban, hogy lesznek bizonyos cégek, amelyeket a megemelkedett energiaköltségek működésképtelenné tesznek, vagy termelési volumen csökkentésre kényszerítenek. A HR-következmények itt pontszerűen lesznek érzékelhetők, nem iparági szinten és nem is földrajzi lokáció szerint. Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben nagy biztonságot nyújthat mind a kölcsönvevők, mind a munkavállalók számára a munkaerő-kölcsönző cégekkel való szoros együttműködés” – állapítja meg Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke (a VOSZ Somogy megyei elnöke).
Olyan vállalkozások esetében merülhet fel végleges vagy átmeneti bezárás, amelyeknek elavult a termelési szerkezete, és nem áll rendelkezésre a szükséges tőke a modern és energiahatékony eszközök beruházásához, vagy megújuló energiát hasznosító, korszerűsítő fejlesztésekhez.
Nagyságrendileg 100 ezer betöltetlen álláshely és 3,8-4 százalékos munkanélküliségi ráta volt jellemző idén. 2023-ra ez legfeljebb 5 százalékig mozdulhat el. Tömeges elbocsátásokra nem számítanak, viszont az elnök szavai szerint, itt lehet az ideje a minőségi cseréknek a foglalkoztatásban.
Ami a béremelést illeti, megszületett a megállapodás, amely eredményeként 16 százalékkal emelkedik a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum.
„Amikor egy cég a jövő évi béremeléseket tervezi, további tényezőkkel is számolnia kell: mint például az adott vállalkozás hatékonysága, a megemelkedett energia és üzemeltetési költségek, a munkaerő-piacon jelenlévő erős bérnyomás, a bértorlódás elkerülése, azaz a magasabb bérsávokban. Kevesebb emelés is elegendő lehet, de fokozott körültekintésre van szükség, hogy ne csússzanak össze a különböző bérkategóriák” – hívja fel a figyelmet Csizmadia Gábor.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.