Csizmadia Gábor: Fordulóponthoz érkezett a munkaerőpiac

Csizmadia Gábor: Fordulóponthoz érkezett a munkaerőpiac
2022. 03. 16., 14:41

Egyre többen döntenek a munkaerő-kölcsönzés mellett: munkaadói oldalon a piac változásaira való gyors reakcióképessége, rugalmassága és az adminisztrációs terhektől való mentesség a legfőbb érv – derül ki egy kutatásból.

A munkavállalók számára a kiszámítható jelen mellett a hosszú távú munkalehetőség szerepel kiemelten az indoklásban – derül ki a szektor kétharmadát lefedő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége tagszervezeteinek és érdekképviseleti munkájukat támogató több piacvezető cég körében végzett legfrissebb közös kutatásból.

Csizmadia Gábor elnök szerint 65 ezer betöltetlen állás van ma Magyarországon, amit várhatóan megdupláznak a folyamatban lévő, idén lezáruló ipari beruházások. „Az atipikus foglalkoztatás rugalmassága mellett kiszámítható, tervezhető jövőt biztosít, úgy a munkavállalói, mint a munkaadói oldalon. Fordulóponthoz érkezett a munkaerő-piac.”

(Csizmadia Gábor is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 380. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Válaszaik alapján a kölcsönzött dolgozók munkavégzését a bérutalás pontossága, a bejelentett munkaviszony, a hosszú távú munkalehetőség, az ügyintézés során tapasztalt segítségnyújtás, a munkába járás támogatása, a szakmai fejlődés lehetősége, „az egyik munka végeztével azonnal kapok másik ajánlatot” opciója segíti.

A kölcsönvevők a sorozatos eredménytelen interjúk, idő- és energia-megtakarítás, a cégen belüli fluktuáció csökkentése, a lokális munkaerőpiacról nem elegendő munkaerő, a vállalat gyorsan felfutó termelési igényéhez a megfelelő szakember kiválasztása, az üzletmenet számára biztosított rugalmassága, a toborzási és adminisztrációs terhek csökkentése, a szezonális munkaterhelés, a létszámbővítés lehetetlensége, s mert így nem keletkezik bérköltség, vagy éppen a vonatkozó tapasztalathiány miatt döntöttek munkaerő-kölcsönző cég bevonása mellett.

Érvként említették a HR vezetők a nagy munkaerő-áramlás dinamikus mozgását, a hirtelen felfutás és a kialakult munkaerő-hiány esetén is gyors segítségként a külföldi munkavállalók foglalkoztatását.

„Tudtam, hogy nagyobb létszámú adatbázissal rendelkeznek, mint a vállalat, ahol dolgozom” – hangzott el. A munkaerő-hiány azonnali pótlása, az időszakos projektek vagy különleges szaktudás szüksége, a kapacitáshiány, de akár a gyakornokok felkutatása, ahogy a már létező üzletág átvétele kapcsán meglévő struktúrája is okot ad.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS